Fényképek
2008. március, Nagykőrös: Zsoltár- és népdaléneklő verseny Beküldte: Csécsy László, Katona Viktor, Pintér Botond |
Szárszói kiállítás Ezzel a kiállítással szeretnénk egy kis ízelítőt adni annak a Diákszövetségnek az életéből, amely 75 évvel ezelőtt alakult meg. Tagjainak hite, életről való felfogása, hozzáállása a társadalmat érintő fontos kérdésekhez, kálvinista szellemisége példaadó értékű nemzedékünk számára. Az itt látható anyag a Zsinati Levéltár és az SDG tagok kölcsönadott fényképeiből, dokumentumaiból állt össze. A kiállítás anyaga töredékes, a rendelkezésünkre álló anyag s a hely ennyit tett lehetővé, bár a Szövetség életét minél teljesebben szerettük volna bemutatni. Biztosan lesznek olyanok, akik egy-egy személyhez, eseményhez jobban kötődnek, azoknak részletesebb értékelést az a tanulmánykötet nyújt, mely 1993-ban jelent meg. Hálát adunk először Istennek, hogy hűséges maradt övéihez, a 75 évvel ezelőtti gondolat jó földbe esett, sok-sok gyümölcsöt termett, s megvan a lehetőség az újabb vetésre. 1994. július 8-án ugyanis a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom újraindult. Köszönjük a lelkes SDG-tagoknak, hogy rendelkezésünkre bocsátották féltve őrzött emlékeiket, és anyagilag is hozzájárultak a kiállításhoz. Köszönjük Hajdú Anikónak a kivitelezésben, Rácz Lajosnak a tartalmi dolgokban a szakszerű irányítást, Kovács Bálint, Hegyaljai György és Denke Gergely segítségét. Köszönjük Bérci Lászlónak, a Szövetség fotósának a fényképeket és a nagyításokat. |
1. tabló HETVENÖTÉVES AZ SDG Az első Világháborút követő aléltságból ébredező egyházunk teológiai hallgatói voltak együtt 1921. július 6-11-ig jól előkészített konferencián, mintegy ötvenen. A délelőtti előadásokat Kilitiben, a délutániakat Siófokon tartották. Gyűlvészi István, Töltéssy Zoltán és Komáromy János bevezető szavai a konferencia célját, módját és külső eszközeit ismertették. Sebestyén Jenő teológiai professzor éppen akkor kereste fel a konferenciát, amikor a holland vendégek megérkeztek. Ő már a konferencia rendezőihez az előző napokban levelet írt, és felhívta a figyelmüket arra, hogy őrködjenek annak szelleme felett. Felmerült a gyakorlati tennivalók tárgyalása során teológus-otthon építésének és egyházi kötődésű könyvkereskedés indításának gondolata is. A zárógyűlésen aláírták a Soli Deo Gloria Szövetség alapító okiratát. Kezdetben a Szövetség tagjai számára a legfontosabb a lelki elmélyülés volt. A teológusok mellett egyre nagyobb számban kapcsolódtak be a munkába a különböző fakultások hallgatói. 1927-ben indult a nevezetes budapesti virágvasárnapi konferenciák sorozata. Benne van már az első alapszabályban az, hogy "Isten különös kegyelmét dicsérem abban a tényben, hogy engem, szegény bűnöst, Uram, Jézus Krisztus drága vérén megváltott és dicsőséges szolgálatára elhívott." Az SDG tagjai fogadalmat tettek arra, hogy református egyházunkat missziói lélekkel szolgálják, a református teológiát művelik, annak diadalra jutásáért dolgoznak, és Isten felségjogát életük minden területén elfogadják. Az 1928-as balatonszárszói elvi programban már teljes fegyverzettel jelenik meg a Szövetség a diákság előtt. Már az első mondatok közlik a lényeget a következőképpen: az SDG tag "a Szentírásban foglalt isteni kinyilatkoztatásokat és parancsokat naponként imádságos lélekkel tanulmányozza. A Szentírás értelmezésében a történelmi confessiok - a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté - alapján áll. Teljes erejével küzd a kálvinizmus világnézetének egyfelől magán és családi, másfelől a nemzeti, gazdasági és társadalmi életben való diadalra juttatásáért." Döntő faladat a Magyar Református Egyház megerősítése és kálvini alapon való megújítása. Mindezekből következnek a gyakorlati tennivalók: l. Jól berendezett internátusok és konviktusok szervezése. 2. Alapítványok és intézmények létesítése szegény sorsú, tehetséges diákok tanulmányainak a segítésére. 3. Külföldi tanulmányutak és kirándulások szervezése. 4. Szegény sorsú diákok ingyen gyógykezelése. 5. A református családoknak egyetemi és főiskolai hallgatókkal való kapcsolattartása. A középiskolások között a collegiumi munka bontakozott ki erőteljesen 1929-től kezdve. A collegiumok arányos fejlődésre törekedtek a négyes program alapján: 1. Okosabb fej. 2. Jobb egészség. 3. Gazdagabb lélek. 4. Eredményesebb szolgálat. Az a komoly református álláspont érvényesül ebben, hogy az újjászületésünket és megtérésünket kövesse földi hivatásunk legjobb igyekezettel való betöltése Isten dicsőségére. Az igaz Istent megismerő diák tehát készüljön öntudatosan az életre is. A collegium jelszava fiúknak: Tisztaság! Mérsékletesség! Becsületesség! Leányoknak: Tisztaság! Hűség! Szolgálat! Az egész mozgalmat meghatározza a vezérige: "Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztusnak jó vitéze!" (2Tim 2,3) Önként, önzetlenül, Őérette! A munkát Isten minden évben megáldotta, a tennivalókat gyarapította. 1929-ben 11 collegiumban 280 tag volt, 1933-ban 80 collegiumban 1700 tag. És a növekedés tovább tartott. A Református Diákmozgalom című lap 1925-ben indult, a Diákszociális Osztály 1926-ban. 1930-ban főiskolás fiúinternátus, 1931-ben középiskolás fiúinternátus, 1932-ben főiskolás leányinternátus alakult. 1932-ben alakulnak az SDG körök és indul az új havilap, melynek címe 1934-től kezdve Magyar Út. Az SDG menza 1933-tól kezdve működik. 1934-ben középiskolás leányinternátus nyílik. 1938-ban mintegy 1400 diák vett részt a virágvasárnapi konferencián. A Szövetség áldozatot vállaló tagjai 1928-ban Balatonszárszón telket vásároltak, amely ettől fogva nyári konferenciáknak adott helyet. Ez a terület a tagság adományaiból évről-évre nőttön-nőtt. A 40-es években bővült a Szövetség munkája, a diákság az akkori helyzet problémáit fölvállalta. A Kabay Márton Kör 1942. februárjában munkás-paraszt-értelmiségi találkozót szervezett az SDG központjában, 43-ban pedig a Magyar Élet Tábor foglalkozott Szárszón az ország helyzetével, a lehetséges kiúttal, a jövendővel. Az Egyezmény megkötése után (1948) a Szövetségre a feloszlatás sorsa várt (1949). Áldjuk Istent azért, hogy adott ennek a mozgalomnak a munka terhét hordozó, önmagukat nem kímélő, áldozatos vezetőket és tagokat az Ő dicsőségének szolgálatára. |
2. tabló Megalakulás Teológuskonferencia Kilitiben. A délelőtti előadások Kilitiben, a délutániak Siófokon voltak. Azért esett Kilitire a választás, mert a konferencia rendezője Komáromy János kiliti lakos volt. Már a konferenciát megelőzően komoly lelkiismeret vizsgálatot kívántak meg a résztvevőktől. Mindenkinek felelnie kellett az alábbi kérdésre: Miért vagyok én teológus? Ki nekem Jézus Krisztus? Miért akarok elmenni a konferenciára? Az énekeskönyv és a Biblia mellett Forgács Gyula: Lelki próba c. könyvét kellett magukkal vinniük. A napi bibliatanulmányozás során a testi és szellemi kísértéseket tárgyalták (érzékiség, kétely, hitetlenség) és foglalkoztak ezek legyőzésével a Szentlélek által. Az előadások témái és előadói: Töltéssy Zoltán: Jézus Krisztus jelleme, Szőke Imre: A teológus az Úr színe előtt, Vincze Károly: Teológusok egymás között és a társadalomban, Töltéssy Zoltán: Református keresztyénség és teológiai irányok, Gyülvészi István: A lelkipásztori ideál, Zajti Ferenc: Egy lelkipásztor belső életéből, Hegyi Sándor: A kálvinizmus mint világnézet, Incze Gábor: Mai eszmeáramlatok, Tóth Endre: Lelkipásztori munka falun, Szőke Imre: Ifjúsági munka, Horváth László: Református keresztyénség és a magyarság. Hogy mit akartak, azt olvassuk az alapító okiraton. |
3. tabló Konferenciák 1928 előtt 1922, június 28-tól július 2-ig Sárospatakon, Erdőbényén, Olaszliszkán, Vámosújfalun tartották a teológusok második országos konferenciáját. A konferencia elnökévé Zajti Ferenc legidősebb teológust (Budapest) választották. 1921. január 25-én egynapos téli konferenciát tartott az SDG Budapesten. A gönci konferencia (1923) június 28-án kezdődött és négy napig tartott 60 résztvevővel, Kováts J. István teológiai igazgató elnöklete mellett, Töltéssy Zoltán rendezésében. A bibliatanulmányozások témái: Az élet nehézségei és küzdelmei, Az élet örömei és ígéretei, Az eszményi életcél. A gödöllői konferencián 1921. június 26-29-ig már a teológusok mellett részt vettek tanítóképzősök, jogászok, műegyetemi hallgatók, orvostanhallgatók, bölcsészek, gimnazisták. Itt kapcsolódtak be a Szövetség munkájába először más fakultások tagjai. Szűcs Ernő vezette a bibliatanulmányozást minden nap. 1925-ben Budapesten június 30-tól július 4-ig leányok konferenciája, Kápolnásnyéken július 1-5-ig középiskolás fiúk gyűlése volt. A zánkai konferenciára érkezőket július 6-án a nagy létszám miatt 14 sátor fogadta. A konferencia központi gondolata: A történelmi kálvinizmus ideáljának szolgálata a Magyar Református Egyházban. Ezen a konferencián hangzott el először az SDG zánkai himnusza: "Felderült ránk ez új reggel, száll ajkunkról az ima, áldunk, Atyánk ez új napért, Soli Deo Gloria!" - hogy azután annyi szárszói tábor reggeli zászlófelvonásán is elhangozzék majd. A Vekerle-telepi téli konferencia (1925. december 29-től 1926. január 1-ig) a keresztyén ember szabadságával foglalkozott. 1926-ban 264 középiskolás diákleány, 459 középiskolás fiú vett részt az egri, diósgyőri leány; az aggteleki, tatai, poroszlói fiúkonferenciákon. A bakonyszentkirályi konferenciának 1927. június 22-26-ig 50 résztvevője volt, a Polgárdiban tartott főiskolás fiúkonferencián 120-an jelentek meg. Az 1928-as ceglédi téli konferencián, melyre a vártnál többen jelentkeztek, Móricz Zsigmond: A magyar ifjúság, a magyar termőfa címmel tartott előadást. "Tíz év óta nem foglalkoztam annyit egyházam dolgával, mint ma." |
4. tabló Balatonszárszó "A balatonparttól néhány száz lépésnyire, Balatonszárszón vett szövetségünk egy gyönyörű villát, 2.000 négyszögöles telekkel diáküdülőnek és állandó konferenciázó telepnek. - " Az 1928. májusi száma a Református Diákmozgalomnak így ír: "A testté lett imádság." "Amiért annyiszor imádkoztunk, amiért évek óta dolgoztunk, íme Isten kegyelméből valósággá lett." 1928. június 26-tól július 2-ig tartotta a Szövetség első szárszói főiskolás fiúkonferenciáját, teljes fegyverzettel lépett elő. A délelőtti előadások összefoglaló címe: A holnap feladatai. Témái: Házasság, a magyar középosztály problémái, kálvinizmus és nemzeti újjászületésünk, a jövő presbitere. A délutáni sorozat címe: Intelligens szemmel, hívő szívvel. Témái: Vallásosság a modern irodalomban, a modern természettudomány és a hit, keresztyénség és a modern filozófiai irányok, a református teológia modern problémái. Az itt megfogalmazott elvi és gyakorlati program valójában a Szövetség egész szolgálata idején meghatározóvá vált. |
6. tabló Szárszói épületek A "Nefelejcs" villát dróthálóval elkerített kert veszi körül. A villa a telek belső végén, dombon épült. A fabarakkokat a telek külső végén építették fel. A telek horpadásos részén épült fel az ebédlő, ami egyben előadóteremként is szolgált. A Nefelejcs villa közelében új konyhaépület kamrával, irodával, pincével épült fel később. 1937-ben a két fabarakk helyébe kőépületek kerültek. Nevezetes helye az épületnek az amfiteátrum. Ez a tábortűz helye. A telep állandó gondnokának feladata volt a konferenciázók gyümölccsel, zöldséggel, hússal való ellátása, így saját konyhakertje, majorsága volt Szárszónak. 1952. február 23-án Kulifay Albert jelenlétében leltárt készítettek, s a telep állami tulajdonba került. |
7. tabló "Így éltünk Szárszón" Reggel fél hétkor harangszó jelezte az ébresztőt. Fél nyolcig készülődés, barakkrendbetétel, s ezt követte a reggeli. Általában egy jó karéj kenyér kakaóval, vagy kávéval. Nyolckor sorakozó és zászlófelvonás: Akkor hangzott el a napi vezérige, mely meghatározta a nap szellemét. Kisebb csoportokban bibliatanulmányozás következett, mely imaközösséggel zárult tíz órára. Következett az előadás és annak megvitatása. Egy órakor ebéd. Délután torna, fürdés, pihenés, barátkozás. 17 órakor ismét előadás, 19 órakor vacsora, majd tábortűz. |
10. tabló Feloszlatták, de mégsem szűnt meg létezni A Szövetség 1949. december 17-én tartott rendkívüli közgyűlésén mondta ki "önkéntes" feloszlatását. Szárszói telepét 1952-ben veszítette el. Megszűnt a bázis, a látható összetartó erő, de a tagok tovább vitték mindazt, amit számukra Isten a Szövetségen keresztül adott. Ez a láthatatlan erőforrás a mai napig egyesületi keretek nélkül - de megtartotta az övéit, mint a SDG Diákszövetség tagjait. A Szövetséget fel lehetett oszlatni, de szellemiségét nem lehetett béklyóba, gúzsba kötni, sőt parancsszóra megváltoztatni sem. Az 1943-as konferencia 30 éves évfordulójára Darvas József a Magyar Írók Szövetsége nevében táblát leplezett le a szárszói Somogyi-ház falán. Nem sokat kellett várni az újabb emléktábla avatásra, mert 1975-ben a Kálvin 8. számú házra tábla került, az 1942-es konferencia, ill. a Kabay-körnek az ellenállásban való részvétele tiszteletére. Egyházunk itt 1985-ben rövid megemlékezést, koszorúzást tartott. 1981-től Merétey Sándor vezetésével elindult a Zsinati Levéltárban a SDG-s tagok visszaemlékezésének magnószalagra vétele, dokumentumok gyűjtése. A Magyar Élet konferencia 40 éves jubileuma alkalmából 1983-ban a Zsinati Levéltárban fotókiállítás nyílt Bérci László munkáiból. Már ebben az évben megindultak a levéltár és a Confessio által szervezett szárszói hálaadó napok és konferenciák, követve a régi hagyományokat, olyan előadókkal, mint Czine Mihály, Cseh-Szombathy László, Kontra György, Kiss Gy. Csaba, M. Kiss Sándor, Salamon Konrád, Kósa László, Sebestyén László, Varga Domokos, Mézes Zsigmond, Ecsedy Aladár, Dobos Károly, Denke Gergely... 1984-ben a szárszói templom falán, 1990-ben pedig a Somogyi-ház falán helyeztek el emléktáblát, hirdetve a jelennek és jövendőnek, mi történt ezeken a helyeken. Egyházi vezetőink jelenlétükkel mutatták, hogy számukra is fontos, mi történt, s mi lesz Szárszán. 1983-ban könyv jelent meg Szárszó 43 címmel, majd 1988-ban Kiútkeresés 43 címmel tanulmánykötet jelent meg az 1988-as tanácskozás anyagát tartalmazva. 1988-tól megindult a szárszói telep visszaszerzése, miután a Szövetség volt tagjai Tóth Károly püspökhöz fordultak. A tárgyalások eredménye: a SZOT lemond a telepről a Magyarországi Református Egyház javára, s 1989, augusztus 14-én telekkönyvezik Siófokon. 1990. március 13-án megalakult a Szárszói SDG Konferenciatelep kuratóriuma, hogy helyreállítsa a területet ifjúsági konferenciák számára, s már nyáron meg is indult a munka. 1991-ben Merétey Sándor irányításával elkészülnek a tervek, a tábor makettje, - s ez a nyár is várja a fiatalokat építeni, s augusztusban a senior SDG-seket konferenciázni. Az SDG-sek még most is hónapról-hónapra összejönnek, 1983-ban pedig megalakították a Szárszói Baráti Kört. A hűséges Istennek legyen hála, s munkálja annak a lelkületnek a kialakulását Szárszón, mely eddig is jellemezte a konferenciákat! Találják meg ott sokan életüknek Megváltóját, értelmét! |
13. tabló Konferenciák Az 1942-es munkás-paraszt-értelmiségi konferenciát a SDG Kabay Márton köre rendezte meg Budapesten. Az első napon irodalmi estet tartottak. A délelőtti előadások a következők: Muhorai Elemér: Falukultúra, Kádár Mihály: Közegészségügy, Kiss Sándor - Bonnyai Sándor (KALOT-kiküldött): Ifjúsági egyesületek, Karácsony Sándor: Tanügyünk, Veres Péter: Ipari és mezőgazdasági munkások, Féja Géza: A magyar nyelvű irodalom: A magyar irodalom megszervezése; Kovács Bálint: Paraszt és munkás népfőiskolák, Balla Péter: A dal és az ének nemzeti öntudatunk szolgálatában. Az esti előadók: Somogyi Imre, Veres Péter, Nagy István, Darvas József, Kovács Imre voltak. A munkásság, a parasztság és az értelmiség fiataljai először voltak így együtt. A Magyar Élet konferencia Balatonszárszón 1942. június 29-től július 6-ig tanácskozott Az ifjúság az új magyar szellemért címmel. Elnöke Bognár István, lelkésze Kiss Sándor, titkára Borvető Béla volt. 1943. augusztusában a Magyar Élet konferencián kerek 600-an vettek részt. Az írók közül Kodolányi János, Erdei Ferenc, Németh László, Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, Veres Péter tartottak előadást. További előadók: László Gyula, Balla Péter, Dömötör Sándor, Muhorai Elemér, Püski Sándor. A lelki élet problémáit tárgyalták meg a reggeli órákban tartott bibliakörökben, az esti tábortüzek népdal tanulással, felolvasásokkal, szavalatokkal teltek el. A szervező munkában ott találjuk a SDG tagjait, s vezető egyéniségét, Soos Gézát, a Magyar Élet könyvbarátainak társaságát, Püski Sándorral az élen, s a Kabay-kör tagjait. "A szárszói vitákban, az esti tábortüzeknél a népi irodalomhoz számító alkotók legtöbbje résztvett. Számos kérdésben teljes volt az egyetértés, így a földosztásban, a szomszéd népekkel való kapcsolatban, a művelődés kérdéseiben egyek voltak az érzületben, a fasizmus elleni szolidaritásban, a fennálló helyzet elutasításában. De a jövendő útjait több ponton eltérőn képzelték el. Ismeretes, két koncepció jelentkezett határozottan: egy hangsúlyozottan osztályszempontú, népfrontos, forradalmi, s egy nemzeti reformista elképzelés." (Czine Mihály) Nagy Sándor Béla nyilatkozata Szárszóról: "Ahol a szellem emberei igaz szóval beszélnek, ott a lelkekben valami maradandó érték támad..., amely tettekre serkentő hitté válik." |
17. tabló A Szövetség hivatalos lapja a Református Diákmozgalom (1925) mellett hitmélyítő és irodalmi kérdéseket is feltáró könyveket is kiadott, így elsőként Szűcs Ernő: Győzelem a halál felett, ill. Makkai Sándor: Magyar fa sorsa c. könyvét (1927). A Szövetség nemcsak saját, de egyházi kiadványokat is terjesztett. Gondoskodott az ifjúság lelki táplálékáról, de fontosnak tartotta figyelmüket a magyarság mindenkori nagy kérdéseire irányítani. Ebben a munkában vállalt jelentős szerepet a Püski Sándor féle Magyar Élet Könyvkiadó. A terjesztés hatékonyságát segítette az a lehetőség, hogy aki a SDG-s tagok közül 10 új könyvbarátot szerzett, az ingyen vehetett részt valamelyik szárszói konferencián. Püski Sándor 1911. február 4-én Békésen született, ahol 1929-ben érettségizett. 1935-ben a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, s ez évben kötött házasságot Zoltán Ilonával. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg az akkor induló politikai mozgalmakkal, s vált a népi irodalom elkötelezettjévé. Ezért jelentek meg olyan írók, költők művei az ő kiadásában, akik meghatározói voltak az akkori magyar társadalomnak, de más nem vállalta műveik kiadását. 1970-ben feleségével kitelepült az USA-ba, s újrakezdve pályájukat megnyitották a Püski Könyvesházat és Kiadót New Yorkban, mely a nyugati emigráció egyik szellemi központjává vált. 1988-ban ismét Budapesten nyithatott könyvesboltot, s elkezdhette az itthoni könyvkiadást, folytatva töretlenül az 50 évvel ezelőtti munkát. Életéről, munkájáról a kiadott könyvek beszélnek. SDG kiadásban megjelent könyvek Szűcs Ernő: Győzelem a halál felett. Kisebb kiadványok: Ravasz László: Két kérdés. 1921. Theologiai évnyitón. |
19. tabló Diákszociális munka A semmiből jött létre. Egyedülálló a maga nemében. Megrendítővolt a mozgalom találkozása a diáknyomorral, s nem is akart kitérni a feladatok elől. Ruhákat gyűjtött és foltozott. 1925-ben egymillió korona útisegélyt adott a diákoknak, igyekezett karácsonyra a rászorulóknak ruhát, élelmet juttatni. Ennek a munkaágnak Töltéssy Zoltán volt a kezdeményezője. Amikor a menza megszervezéséről volt szó, ezt mondotta: "Inkább koplalni fogok otthon gyermekeimmel együtt, és lemondunk a vacsoránkról, de ennek meg kell születni". Ezt követően családoknál ebédeltették a diákokat, vidékről természetbeni adományok érkeztek, 1933-ban megnyílt a diákmenza, mely a legolcsóbb étkezde volt. A kiosztott ebédek száma 1928/29-ben 6550, 1933-34-ben 58.616. Az internátusok is ebbe a munkába sorolhatók, hiszen amikor az 1930-as évek végén 50 pengő havidíjat kellett fizetni más internátusokban, addig a SDG-s internátusokban havi 15 pengőért egyszerű ellátást és szállást lehetett kapni. Ezek az internátusok a hit merészségével a semmiből születtek. De nem feledkeztek meg a nyomortelepek gyermekeiről sem. őket vasárnaponként nemcsak Isten igéjének hallgatására, de uzsonnára is hívogatták ("lekváros akció"). |
22. tabló Irodalmi, művészeti esték Évad kezdéskor, évad záráskor, évfordulók, Felvidék, Erdély, Délvidék visszatérésekor, virágvasárnapi konferenciák alkalmával rendszeresekké váltak ezek az esték. A Szövetség a társadalom felé felmutatta munkájának lényegét ezeken az alkalmakon, és anyagi bevételhez is jutott. Neves előadók, írók, egyházi személyek vállalták a részvételt: Basilides Mária, Orosz Júlia, Palló Imre, Osváth Júlia, Móricz Zsigmond, Bihari József, Zilahi Lajos, Féja Géza, Karácsony Sándor, Ravasz László, Sebestyén Jenő, László Dezső. Emlékezetesek a SDG énekkarának fellépései Balla Péter vezetésével. |
24. tabló Virágvasárnapi konferenciák Az első virágvasárnapi konferenciára azért került sor, mert 1927. január végére Budapest-Kőbányára meghirdetett konferencia elmaradt a spanyoljárvány miatt. Ezért 1927. április 10-12-ig tartották meg az eredeti tervtől alig eltérő programmal. A megnyitón a Kálvin-téri templomban Sebestyén Jenő prédikált. Magát a konferenciát a Budapesti Református Teológiai Akadémia dísztermében tartották. Félezren vettek részt ezen az első konferencián, csökkent létszámban, az elszállásolás nehézségei miatt. Világos bizonyságát adta ez a diákmegmozdulás, hogy ifjúságunk református nevelése jó úton halad. Az ígéretek ifjú serege évről-évre egybegyűlt virágvasárnapi konferenciára. 1930-ban Ravasz László így szól a konferenciázókhoz: "Tíz évvel ezelőtt a SDG szövetség első munkásai a dolgozószobámban jöttek össze. Most a szobámban már nem férnének, de azért a szívemben elférnek most is mindnyájan." A nagy létszámú konferenciákat időben és jól szervezték meg. Példaként 1932-ben a következőkre kellett figyelni: bibliatanulmányozás, a megszállott területekről érkezőkkel foglalkozás, iratterjesztés, kirándulások vezetése, a Nemzeti Múzeum előtti fényképezéshez csoportosulási engedély megszerzése. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén minden esztendőben fényképen örökítették meg a résztvevőket. A konferenciák a mozgalom elmélyülését szolgálták. |