Megnyitott a Kontrasztkiállítás. Tegnap a lónyay-s diákok voltak az első látogatók. Újdonság, hogy itt Budapesten a kiállítás megtekintését egy kiscsoportos beszélgetés követi. Ennek a vezetésében vettem részt tegnap. Jó élmény volt. Érezhető volt, hogy megragadta a diákokat a kiállítás. Persze mindenkit másképp. Volt, aki inkább megvidámodott tőle, s volt aki sírva jött ki. Az egyik tizenharmadikos osztályban arról is beszélgettünk, hogy mennyire találkoznak az élet árnyoldalával a mindennapokban.

Immár tudok az előző bejegyzésemre azzal reflektálni, hogy magam is megtartottam az első kontraszt diákszemináriumot. Ennek az a lényege, hogy egy témát, jelen esetben a sex-sexualitás-párkapcsolat témáját kiragadva a kontrasztkiállítás témái közül, figyelemfelkeltő és elgondolkodtató dolgokat mond az ember. Az is jó benne, hogy nem nekem kellett a nagy részét kitalálni ezeknek az okos, vicces-izgalmas történetekkel tarkított előadásnak.

Hosszabb szünet után ismét Pesten, az "irodában". Érdekes ez az ifjúsági lelkészi munka, mert míg a többi lelkész karácsonykor szolgála a legtöbbet, én otthon pihentem. :)
Az új év első hónapja jórészben a Kontrasztkiállítással és pályázatírással fog telni. Remélem egy-két látogatás is belefér.

A múlt héten az önismereti csoportban olyat játszottunk, hogy egy szimbolikus szentcsaládhoz képest kellett elhelyezkednünk a térben, kifejezve azt, hogyan érezzük magunkat velük kapcsolatban. Hogyan állunk a Krisztus-történettel, az Isten születésével?
A terem legtávolabbi sarkában találtam meg a helyem. Nem kerestem sokáig. Már a feladat ismertetésekor kigondoltam, hogy a babzsák fotelbe vetem magam hanyag, érdektelen formán. Éppen előtte nap fogalmaztam meg, hogy mennyire nem érint meg most ez az egész készülődés, karácsony várás.

Tegnap este újra sikerült Pál Feri atya előadására eljutnom. Különleges, egészen sajátos alkalom ez. Azért is írtam a címben egybe és kisbetűvel Feri atya nevét, mert gyakorlatilag már fogalommá vált a neve és az általa fémjelzett kedd esti alkalom. Megdöbbent, hogy több száz fiatal és még fiatalabb ember hetente képes több órát (vannak, akik már egy órával előbb ott vannak a jobb helyek megszerzése érdekében) áldoznak rá. Tényleg jó! Most a Millenáris Theatrumjában vannak az alkalmak.