A Soli Deo Gloria Szövetség munkája a kezdeti években jórészt a helyi konferenciákra fektette a fő hangsúlyt. Először az 1925-ös tervekben szerepel a következő évre elgondolt magyarszentkirályi középiskolás konferencia. Ugyanakkor találunk feljegyzést arról, hogy a középiskolás munka püspöki ajánlás nélkül nem megy. 1926-ban július elejére terveztek egy három napos középiskolás leánykonferenciát Egerbe, a fiúknak pedig Tatára és Apostagra. Ezek az első jelei a középiskolások felé fordulásnak.
A rendszeresen meginduló középiskolás munkára azonban még pár évig várni kellett. Csak 1929-ben kerül ki az " SDG középiskolás collégium " szervezetét és munkaprogramját tartalmazó kiadvány, amelyik már pontosan rendszerezi a Szövetség elképzelését és részletes anyagot ad kézbe az egész országban egységes collégiumi munkához. (A továbbiakban megtartjuk ezt a latinos "Collégium" írásmódot, hogy egyértelműen megkülönböztessük más - az idők folyamán kialakult kollégium típusoktól. Sajnos a múltban az SDG dolgaival foglalkozó írások között még olyan minimális tájékozottságú is akadt, amelyik a történelmi múltú (Debrecen, Patak, Pápa) Kollégiumokkal is összezavarta az SDG collégiumok munkáját. )
A már említett kiadvány szerint a Soli Deo Gloria collégium "olyan igyekvő, református keresztyén, középiskolás tanulók közössége, akik az iskolai élet minden területén Jézus Krisztus elveit és mértékét akarják érvényesíteni. "Az SDG collégiumok alakításának a célja: közösségbe tömöríteni mindazokat, akik a református keresztyén ideálok szerint akarnak élni, megismertetni velük a református világnézetet, alkalmat teremteni a szolgálatra, és a magyar nép, a református egyház részére gerinces és önzetlen vezető jellemeket nevelni. Minden megalakult collégium a Szövetségnek egyik sejtje volt, a tagok felavatás után viselhették a Szövetség jelvényét. Kálvin János égő szívet tartó jelképét vette át a Szövetség SOLI DEO GLORIA körirattal. Háromféle jelvény volt: ugyanaz a rajz és felirat, de a főiskolásoké és rendes tagoké sötétkék, a középiskolás felsősöké világoskék, az alsósoké fehér alapon.
A collégiumok hírei a Szövetség lapjában a Református Diákmozgalomban jelentek meg. Minden collégium havonta jelentést küldött a végzett munkáról az országos Központba. A collégisták tagdíja az induláskor heti 6 fillér volt, aminek egyharmadát a hivatalos református középiskolás munka kapta meg, második harmadát az SDG Központ részére küldték el, harmadik részét pedig saját céljukra megtartották. Ezt a filléres alapot egészítették ki a collégiumok rendezvényeinek (ünnepély, szeretetvendégség stb. ) bevételei, s az egybegyűlt pénzen a szegényebb collégistákat küldték el egy-egy konferenciára, vagy szociális célra használták fel. A kezdeti években csak a felső osztályosok (14-18 évesek) között alakultak collégiumok, a kisebbekkel (10-14 évesek) csak a harmincas évek elejétől kezdtek foglalkozni.
A megalakuló collégiumok mellé mindenütt szerveztek Tanácsadó Testületet, melynek elnöke mindig a vallástanár volt, tagjai pedig református tanárokból, szülőkből kerültek ki. A collégiumnak is, az új tagoknak is három hónapi próbaidő után nyílt lehetősége az elismertetésre, taggá avatásra. Avatás előtt meg kellett ismerni a "Collégiumi Kátét", amelyik 27 kérdésben adta közre a collégiummal kapcsolatos legfőbb tudnivalókat. Ez középpontba helyezi a Heidelbergi Káté 1. kérdését, amit minden avatandónak kívülről meg kellett tanulnia. A református diák legnagyobb kincseként a Bibliát nevezi meg, de mellé helyezi egyházunk hitvallásait is, és ismerteti a világ reformátusságának legfőbb adatait, a református írókat, tudósokat és egyházunk akkori szociális intézményeit és sajtóját. A kiscollégisták fogadalma a bibliaolvasást, imádkozást és az egyházi életben végzendő szolgálatot helyezi a szívükre. Mindaz, amivel a collégiumi tagoknak meg kellett ismerkedniök, egyértelműen Jézus Krisztus követésére hív fel, a református egyházba igyekszik betagolni, a kálvinista világnézet megismerésére buzdít és következményként a szeretetből végzett szolgálatra késztet.
Elengedhetetlen alapgondolata volt a kollégiumoknak a teljes önkéntesség. Az iskolai év eleji alakuló gyűlésen még megengedhető volt, hogy pl. egy egész osztályt együtt tartsanak, de a bevezető előadás után, mely Jézus Krisztus követésére szólított fel és ismertette a collégiumi élet lényegét, már csak önként jelentkezők maradtak együtt. Minden iskolai év kezdetén tartottak ilyen alakuló gyűlést, vagy a Szövetség vezetői , vagy a már egyetemre járó tagok , akik a megalakult collégium életét tovább irányították. Minden collégium megválasztotta a maga vezetőségét: elnököt, titkárt, pénztárost, és jegyzőt. Ez módot adott arra, hogy - elfogadva a Központot, a 4 éves programtervezetet, a sokszorosított "SDG Collégium" c. segítőanyagot - önállóan élhette minden collégium a maga életét, alakíthatta a közös megbeszéléseken terveit.
Mivel a collégiumok túlnyomó többségben iskolai keretekben élték a maguk életét, alkalmazkodniuk kellett az ottani rendhez. Az iskolák között azonban nagy különbségek voltak. Érdekes módon a református iskolák egy részében egy ideig ellenállás mutatkozott a Szövetség munkájával szemben. Gond adódott abból is, ha egy iskolának pl. katolikus volt az igazgatója. A harmincas években harcok folytak még a különböző felekezetek között. Eredményesebb időszak csak 1932-ben következett be, amikor a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter országosan javasolja az iskolák igazgatóinak az SDG munka támogatását. 1934-ben pedig az Egyetemes Konvent is hivatalosan a maga missziói munkájának ismerte el az SDG-t.
Egy-egy collégium általában 10-15 tagból állt, néha ennél többől, de már 8-10 tag is működőképes volt. Egy csoportba harminc tagnál többet nem javasolt a Szövetség. Az összejövetelek 1-1 1/2 órásak voltak. Az idősebbeknél magától értetődött, hogy a bibliamagyarázatot a tagok közül tartotta valaki, úgyszintén a kezdő és záró imádságot is valamelyik tag mondta. A bibliamagyarázatot általában megbeszélés követte, ugyancsak az előadást is. Előadóknak idősebb, képzett egyetemistákat, vagy felnőtteket kértek fel.
Minden collégiumi összejövetelnek része volt a jegyzőkönyv felolvasása, anyagiak, tagdíj rendezése, távollévők számbavétele, tervek megbeszélése, kimunkálása. A kiscollégisták összejöveteleihez elengedhetetlenül hozzátartozott a játék is. Kapcsolódott a collégiumi élethez a szeretetvendégségek, kirándulások rendezése, a Szövetség konferenciáin való részvétel, szociális munka, szegénytelepek látogatása, vasárnapi iskola vezetése, iratterjesztés, könyvek gyűjtése és adományozása.
A négyéves világnézeti program témái:
I. év. Iskolánk. Az otthon. Szolgálat. Takarékosság. Kálvinizmus. A mi magyarságunk. Karriérek. Sport. Barátság.
II. év. A diák és a Biblia. Kálvinista jellem. Egymás terhét hordozzátok. Advent. Diákbűnök. Keresztyén szórakozás. Magyar falu. Művészet. Modern próféták. Divat.
III. év. Hit és tudás. Öntudat. Szociális kérdések. Református templom. Modor. Technika. Kisebbségi kérdés. Irodalom. Fiúk, leányok. A világ körül.
IV. év. Csend. Önfegyelmezés. Külmisszió. Egyházi intézményeink. Hitünk hősei. Társadalmi élet. Revízió. A Szentlélek temploma. Sajtó. Modern ifjúság.
A középiskolát elvégzett, érettségizett collégiumi tagok főiskolára, egyetemre kerülve az ottani - általában fakultásonként működő - SDG-s biblia közösségekbe kerültek, s mint "rendes tagok" vettek részt a Szövetség életében.
Magától értetődően minden collégium igyekezett minél több tagjával részt venni a virágvasárnapi és a nyári szárszói konferenciákon. A résztvevők itt kapták azt a lelki töltést, többletet, ami új lendületet adott a következő évi munkához.
A harmincas évek közepétől kialakult mind a budapesti, mind a nyári szárszói konferenciákon a vezetők külön megbeszélése, majd a rendszeres vezetőképzés. Ez Budapesten hetenként egyszer, Szárszón pedig egyhetes konferenciákon történt.
Minden collégium nevet választott magának, általában a református történelmi múlt egy-egy jelentős személyiségét, akinek az életével, munkásságával, jelentőségével azután részletesebben is foglalkoztak. Így pl. Kőbányán az I. Rákóczi György Collégium, Zuglóban a Sylvester János, másutt Arany János, Jókai Mór, Szegedi Kiss István, Kálvin János, Augusztinusz collégium működött. A leányok Teleki Blanka, Árva Bethlen Kata, Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsánna, Bornemissza Anna személyét választották példaképül.
A collégiumi tagok avatása - kevés kivételtől eltekintve - már gyülekezeti keretben, általában istentisztelethez kapcsolódva történt.
A "Mit akar az SDG mozgalom?" c. kiadvány adata: 1938-ban 350 collégium működött az országban. Az akkori felmérés szerint mintegy 8000 diákot ért el a Szövetség különböző collégiumaiban, rendezvényein, konferenciáján. Ennyi fiatalra hatott a négyes program, mely a
- gazdagabb lélek,
- okosabb fej,
- jobb egészség és az
- eredményesebb szolgálat céljait fogalmazta meg.
A középiskolás SDG-munkát néhány példával érzékeltetjük.
Egyazon évben, 1928-ban indult meg az első collégiumok munkája Budapesten, Kőbányán és Szentesen. Az egykorú híradások mégis Szentesnek adják az elsőséget. Gilicze László szentesi lelkipásztor visszaemlékezésében ezt írja: "A gimnáziumba új református hitoktató kapott megbízást, Kanász Nagy József. Ő tette itt a református hitoktatást többé, mint a tananyag elsajátítása. Bibliamagyarázat volt minden órán, exhortáció (buzdító beszéd) minden szombaton a református tanulók összességének. Én harmadikosként beszéltem az exhortáción Gedeonról... A diákok magyarázatát azután Kanász Nagy József folytatta és tette egésszé. Osztályonként bibliaköröket alakított, minden osztálynak saját gondnokot engedett választani, aki az anyagiak terén való szolgálatot is végezte. A legfelső osztályokból főgondnokot választatott, a felsősök közül az alsó osztályosok vezetésére fiúkat osztott be... SDG volt ez? Igen, a középiskolai collégiumi rendszer jó kiépítése. Állandó volt az összeköttetés az SDG Központtal, titkárok, missziói lelkészek gyakran Szentesre látogattak, minden évben több napos csendesnapi szolgálatot ők végeztek...
...1928-ban nyáron Szentesen volt 5 napos konferencia. A bibliaórák a központi nagytemplomban voltak reggelente, a karzatnak, a templomtérnek különböző helyein. Az előadások a templomban és gyülekezeti házban voltak. Úrvacsoraosztásra a felsőparti templomba sereglettek össze. Vidéki vendégek, diákok és a helybeli diákok voltak a konferencia résztvevői..." (Gilicze László kéziratos jegyzetéből. )
A Református Diákmozgalomban megjelent hírek alapján a szentesi collégiumi munkáról további adataink is vannak. 1928 decemberében a szentesi SDG nagy ünnepélyt rendezett, melynek 400 pengő volt a jövedelme, ezt az SDG helyiség bebútorozására szánták. A tagok heti 1 fillér tagdíjat fizettek. 1930 novemberi hír arról szól, hogy a vallástanár vezetésével megalakult a "legfiatalabb" leánycollégium a szentesi polgáristák között. Csak jelesen tanuló lehet a collégium tagja, de így is már 15 a létszám. ( Ez a "jelestanuló" igény kivételesnek mondható, az azonban általános volt, hogy a diák rossz osztályzat, vagy éppen bukás esetén, míg ezt ki nem javította, nem vehetett részt a collégiumi munkában. )
1931-ben a "Kiss Bálint Collégium"-mal kapcsolatban került feljegyzésre, hogy a szentesi SDG collégiumok tagjai ezer református gyermeket tanítanak a vasárnapi iskolákban. Ez a szám önmagáért beszél. Februári feljegyzés szerint saját otthona, ének és zenekara van a collégiumnak. A fölsőosztályosok heti 4 órában bibliaórát tartanak az alsó osztályosoknak. A könyv nélküli szegény diákokat a collégium látja el tankönyvvel, s a karácsonyi segélyezés alkalmával 75 gyermeket ruháztak fel. A Lorántffy Collégium maga 50 ruhát szedett össze.
A szentesi SDG áprilisban irodalmi estélyt rendezett, melyen Sz. Kún Béla debreceni egyetemi Rector tartott előadást, dr. Nagy Sándor debreceni vallástanár pedig humoros novelláiból olvasott fel. (Debreceni Protestáns Lap, 17. szám, 141 old. )
1931 májusában a "Futó Zoltán Collégium" jól sikerült hangversenyt rendezett, melyre meghívta a debreceni Kántust is. A hangverseny egész Szentes közösségét megmozgatta, a napi sajtó is foglalkozott vele. A collégiumnak mintegy 200 pengő bevételt eredményezett.
1928-ban indult a kőbányai Szent László fiúgimnáziumban az "I. Rákóczi György Collégium" munkája is. A munka beindítója Töltéssy Zoltán, de már az induláskor találkozunk Soos Géza nevével, mint megbízottal, aki innen nőtt bele a Szövetség vezetésébe, de később is figyelemmel kísérte a kőbányai SDG munkáját. Az ő irányításával a kőbányaiak a közeli szegénytelepeken végezték szociális segítő munkájukat. Hogy milyen mértékben, mutatja, hogy 1933 karácsonyán 80-100 család segélyezéséről gondoskodtak. (250 kg. kenyér, 80 kg. liszt, 70 kg. zsír, 27 q. szén, 11 q. fa, 180-200 db. ruhanemű és 95 pengő értékű élelmiszerutalvány stb. került kiosztásra. )1934-ben már 160 családot gondoztak az Auguszta-telepen, 11-et a Mária Valérián.
A collégium szerveződés hamarosan elérte a budapesti Lónyai-utcai Református Gimnáziumot . Itt mintegy 800 református diák volt együtt 12 osztályban. Az alsós collégiumot a nemrég meghalt Töltéssy Zoltánról, a felsőst Bethlen Gáborról nevezték el. Először a felsősök között indult meg a munka. Minden osztályban külön csoport működött, az alsósok vezetői a felső osztályosok közül kerültek ki. A harmincas évek közepén Szárszón külön egyhetes konferenciát tartottak a gimnázium collégistái részére. A felsősök 1931-ben az ócsai gyülekezetet látogatták meg. Az alsósok minden évben sikerrel vettek részt a virágvasárnapi konferenciák Biblia és zsoltárismereti versenyén.
A Baár-Madas Református Leánygimnáziumban csak 1939-ben indult meg a collégiumi munka. Ekkor 35 tagot avattak az év végén. Nyilván az iskola exkluzivitása miatt került sor ilyen megkésve a collégium megalakítására.
Jelentős eredményeket ért el a Verbőczi Gimnáziumban működő "Ruyter Collégium". Vezetője előbb Szőcs János (aki később a Szövetség alelnöke is lett), majd Gyarmathy László, cserkésztiszt, teológus volt. Az ő vezetése alatt a collégium 1937 áprilisában Művészestélyt rendezett a Budai Vigadóban, melynek fővédnökségét dr. Lázár Andor igazságügyminiszter és dr. Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkár vállalták. A műsoron Áprily Lajos, Basilides Mária, Harsányi Zsolt, Hegyi Emánuel, Gárdos Kornélia, Cselényi József és a Kálvin-téri KIE zenekara szerepeltek.
Ugyanez a collégium 1940 decemberében jótékony célú karácsonyi ünnepélyt rendezett, melynek jövedelmét teljes egészében a Valéria-telep szegényeinek karácsonyi segélyezésére fordította.
Collégiumok olykor meglátogatták egymást. Pl. a budai "Bornemissza Anna", "Mária Dorottya" és "Zrínyi Kata"collégiumok közös összejövetelt tartottak. A kőbányai "I. Rákóczi György" és a "Bocskai István" collégiumok 1931-ben a gödöllői gyülekezetet látogatták meg együtt. Közös avatása volt a "Kálvin János", "Károli Gáspár" és a "Bocskai István" collégiumoknak 1931 februárjában. A "Kálvin János" collégium ugyanebben az évben Visegrádra hajókirándulást rendezett.
A Mester-utcai női felsőkereskedelmiben működő "Lorántffy Zsuzsánna" collégium és a Vas-utcai fiú felsőkereskedelmi iskola "Augusztinusz" collégiuma közös műsoros tea-délutánt rendezett 1939 decemberében; a tiszta bevételből a nyáron két diák mehetett Szárszóra. A Mester-utcaiak egy meghalt collégista társuk emlékére gyümölcsfát ültettek Szárszón.
A Jurányi felsőkereskedelmi felsős leány collégistái a "Darányi Kálmán Diákház" javára nagyszabású ünnepélyt terveztek a Zeneakadémia kistermében.
A Práter-utcai Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban működő "Teleki Blanka" collégium műsoros délutánja bevételét, 80 pengőt, szegénysorsú collégisták szárszói nyaralására adta.
A Damjanich-utcai Tanítónőképző "Lónyai Anna" és a Veres Pálné Leánygimnázium "Árva Bethlen Kata" collégiumok tagjai az érettségizők búcsúztatására rendeztek ünnepélyt.
A Teleki Blanka Kereskedelmi iskola " Lorántffy Zsuzsánna" collégiuma családi estet rendezett, ahol szülőkkel, testvérekkel voltak együtt. A Csalogány-utca Tanítóképző collégiumát Szűcs Ernő tanár úr, (aki az SDG "A tudomány istentisztelete" c. kiadványát írta) rendszeresen látogatta.
A már említetteken kívül collégiumok működtek a Mátyás-, Árpád-, Fáy András-, Széchenyi-, Madách-gimnáziumokban, a Bolyai Farkas reálban, Kossuth Lajos kereskedelmiben, Bezerédi-utcai felsőkereskedelmiben, a Rákóczi-téri női ipariskolában.
1939 áprilisában Újpesten egyszerre 100 collégistát avattak, akik 19 collégiumból adódtak. Ugyanők 1940 májusában 52 szegény reformátust vendégeltek meg szeretetvacsora keretében. 1941-től Kupa László a vezetőjük, aki később, mint külügyminisztériumi tisztviselő az ellenállás egyik résztvevője lett.
1939 májusában a Kálvin-téri Központban és a templomban 80 felsős fiút és leányt avattak fel különböző collégiumokból. Avatás után szeretetvendégséget tartottak, melyen Szabó Dezsőről hangzott el előadás.
A Református Diákmozgalom 1940 júliusi száma összefoglalót közöl: Budapesten 15 alsós fiúcollégium működött 172 taggal, 16 felsős fiúcollégiumban 174-en voltak, a legnépesebb tagozat az alsós leányoké volt: 33 collégium, 347 collégista. A felsős leányok 24 collégiumban 242-en munkálkodtak. A budapesti középiskolás collégisták száma tehát megközelítette az ezret.
Az 1941 novemberi számban pedig Számadás címmel a következő adatok olvashatók: a budapesti SDG-sek között 81 csoport találkozott hetenként mintegy 1072 taggal...az ország 87 városában folyt collégiumi munka. Budapesttel, Pestkörnyékkel és Debrecennel együtt 438 collégiumi csoportban mintegy 9000 collégista tudakozta hetenként Isten igéjét.
A budapesti collégiumi életnek csak néhány jelentősebb részletét vetettük fel, de már ez is mutatja az érdeklődés és a szolgálatok sokrétűségét, a református egyháztársadalom felé forduló igényt. Ez a főiskolásoknál már határozatokban, memorandumokban, később politikai jellegű állásfoglalásokban is jelentkezik.
Az SDG vidéki munkájára térve; az lett volna természetes, ha a nagy református centrumokban alakultak volna meg az SDG munka súlypontját jelentő collégiumok, de nem így történt. Közrejátszott ebben az is, hogy az SDG vezetői gárdája a budapesti Teológián végzettek közül, Sebestyén Jenő tanítványaiból került ki. A történelmi kálvinizmussal szemben a többi Teológián elég korán jelentkezett a Barthiánus teológia ellenállása s ez nemegyszer vitát váltott ki.
Pápán 1929. okt. 21-én jegyzőkönyvben rögzítik az SDG munka lehetőségeit. 12 teológiai hallgató vállalja a Szövetséggel való közösséget, bizonyos korlátozásokkal. " … A munkaközösség magáévá teszi a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének céljait, s vele a kapcsolatot fenntartja. Azonban szükségesnek tartja, hogy mivel nem egyesület, mint ilyen, nem is lehet a Szövetségnek tagegyesülete, - tagjai azonban egyenként csatlakozhatnak, s ezt kívánatosnak is tartja – a nevezett Diákszövetség szervezetéhez és azt anyagilag (megajánlás, sáfárság, tagdíj) csak egyénenként támogatják... a pápai református gimnázium református tanulói számára nem áll módjukban a tagoknak külön összejövetelek és bibliakörök rendezése és vezetése, így a meglévő egyesületek és bibliakörök munkájában való részvételre kötelezik el magukat.
Az első esztendők merevsége után azonban Pápán is alakultak collégiumok, 1936 novemberében már alsós collégium működéséről is van hírünk. 1937 júniusában, Áldozócsütörtökön a nagy templomban a püspök és a lelkipásztorok előtt két collégiumot is avatott a Szövetség alelnöke. Ez év novemberében újabb avatás: az állami polgári leányiskola 25, a polgári fiúiskola 4 és a tanítóképző 4 diákja tette le a fogadalmat. 1939 márciusi hír: a nem református intézetekben a diákok hűségesen végzik az SDG munkát. A tanítóképző diákjai február végén ünnepélyt rendeztek. 1941-ben az állami polgári leányiskola 15 tagú csoportja alakul collégiummá.
Debrecenben a 30-as évek tájékán meginduló SDG munka olyan jelentős lesz, hogy szinte konkurensévé lesz a budapesti Központnak. Pár év alatt annyira fejlődik az itteni munka, hogy évenként külön, helyi tisztikart választanak. Munkájuk olyan jelentős, hogy velük külön fejezetben foglalkozunk.
Sárospatakról az első híreket a Sárospataki Ifjúsági Közlönyből vesszük. (1930/31. szept., 19.old. ) Az SDG Diákszövetség első sárospataki collégiuma "I. Rákóczi György" névvel Szabó Zoltán vallástanár vezetésével alakult meg.
1932-ben a tanítóképző intézetben a teológiai ifjúsággal közös SDG collégium alakult. A "Kopácsi István" nevét viselő collégiumnak tíz teológus és 30 tanítóképzős tagja volt. Elnöke Koncz Sándor II. éves hittanhallgató. Ő tíz év múlva, mint középiskolás konventi lelkész országos szinten szolgál az SDG-ben.
1933-ban: megalakultak az SDG collégiumok mind a gimnáziumban, mind a tanítóképzőben, és a Teológián egy vezetők collégiuma. A leányok között két collégium végzi a magvetés munkáját. A vezető mindenütt teológus.
1935 márciusában 48 fiú és leány collégistát avatott Morvay István és Soos Géza. Ugyanebben a hónapban a debreceni diákok SDG Szövetsége és a sárospataki Hittanhallgatók Egylete a Főiskola imatermében konferenciát rendezett. A konferencia minden tekintetben erősítette a debreceni és pataki ifjúság barátságát.
1936: a sárospataki collégisták naponként 4 fillért adnak a képzős collégisták falumunkájára. Brazíliai magyaroknak csomagot küldenek, bekötik a kiosztásra szánt, kopottabb külsejű zsoltárokat. A közteherviselés olyan formáját hozzák be magukra nézve , hogy ha valakit kár ér, közösen viselik kiadásait.
A Református Diákmozgalom 1937 februári számában Ablonczy Dániel (aki akkor vállalja a pataki SDG vezetését és pár év múltán a Szövetség főtitkárja lesz) közli nagyszabású elgondolásuk tervét. Egy hónapig az egyházról volt szó. A következő hónapban hazafias kérdések kerültek sorra. Ezután a szolgálatok, szociális kérdések, majd falu-, egészségi-, és egyháztörténeti hónap következik.
1937 júniusában Kiss Sándor tanítóképzős, (akit „szegedi” jelzővel különböztetünk meg dr. Kiss Sándor lelkésztől) ekkori collégiumi elnök írja, hogy a brazíliai magyarok részére magyar könyveket küldtek szeretetadományként. A makkoshotykai romokban heverő templom felépítésére, 10-15.000 pengő összegyűjtésére a belügyminisztériumtól kértek engedélyt. Már van 10 pengőjük.
A pataki SDG-sek vállalták fel a végardói, valamikor jelentős, de már elfogyatkozó kis református gyülekezet gondozását. Háziistentisztelet tartásával, Biblia, Énekeskönyv és egyéb könyvek ajándékozásával igyekeztek reménységet nyújtani a már pusztuló gyülekezetnek. Ugyancsak kijártak Halászhomokra, ahol Ifjúsági Egyesületet készülnek alakítani.
Hogy milyen körülmények között élnek, akiket felkeresnek, annak jellemzéséül: „Egy 4x3m-es kis szoba várt, benne egy7 gyermekes család. Hogyan is alszik itt egy 9 tagú család, ahol a férjen és feleségen kívül 3 nagyobb gyermek is van, egy 19 éves leány, egy 16 és 13 éves fiú. A szimpla ablak 8 ablakszeméből 4 hiányzik... „ (Ref. Diákmozgalom 1937.márc.)
1937 novemberében csendesnapokat tartottak. Megindult a collégiumi munka a polgáriskolás leányok között is. A gimnázium és polgári iskola közös Mikulás-estet rendezett, mintegy 50 résztvevővel.
1938 márciusában arról olvashatunk hírt, hogy a képző dísztermében 70 főnyi diákság avatása történt az igazgató és vallástanár jelenlétében.
1941-ben a „Lorántffy Zsuzsánna” leánycollégium egy öt gyermekes család gondozását vállalta el.
1942 februárjában dr. Enyedi Andor, Tiszáninnen új püspöke a Református Jövőnek adott nyilatkozatában arról szól, hogy beiktatás után első hivatalos útja Sárospatakra vezet, ahol február 28-án a Soli Deo Gloria rendez a Darányi Kálmán Diákház javára ünnepélyt. Az ünnepély előadójául őt kérték fel, amit örömmel vállalt.
1943 okt. 12-16-ig az SDG Szövetség szórványkonferenciát tartott Sárospatakon. A konferenciára az északi peremvidék diáksága gyűlt össze, hogy az élet kérdéseit az Isten igéjének fényében vegye vizsgálat alá. A konferencia elnöke Szabó Zoltán teológiai professzor volt. A záróelőadást Enyedy Andor püspök tartotta.
A Nagykőrösön működő SDG collégiumok munkáját Rácz Lajos ny.nagykőrösi vallástanár „Fejezetek a nagykőrösi református egyházközösség történetéből. „ (Ráday Kollégium Sokszorosító Műhelyének kiadványa 1988.) c. művében dolgozta fel. Ebből a fejezetből vesszük át az alábbi adatokat. A nagykőrösi református diákok még a collégiumok megalakítása előtt részt vettek az SDG Szövetség különböző konferenciáin. 1925-ben a kápolnásnyéki konferencián 28-an voltak Nagykőrösről, ez volt a legnépesebb csoport. Az első virágvasárnapi konferencián 1927-ben 5 kőrösi fiú vett részt, a ceglédin 1928-ban pedig már 21.
1934-35-ben alakult meg a leányok között a „Márta” collégium, a fiúknak pedig a ”Filó Lajos” collégium. 1935-ben a templomban már 19 leányt és 29 fiút avatnak fel collégistává. Vendégül látták a kecskeméti ref. fiúgimnázium collégistáit, részt vettek a kecskeméti körzeti konferencián, a virágvasárnapi, sőt szárszói konferencián is. 1935 őszétől Hegyi Sándor ( az SDG Szövetség alapító tagja, aki főtitkár és elnök is volt) a gimnázium vallástanárává lesz. Ekkor 120 tagja van a két collégiumnak, 1937-38-ban pedig már200. 1939-ben Soos Géza 44 új tagot avat fel, 1940-ben 29 kőrösi gimnazista vesz részt az SDG konferenciáin. 1942-43-ban Hegyi Sándor 28 munkatársával irányítja az SDG munkát. A felsőosztályosok a vezetői az alsósoknak és a polgáristáknak. A polgári leányiskolában a „Lorántffy Zsuzsánna” collégium alakult meg, küld adományokat az árvízkárosultaknak.
Az 1943-as Magyar Élet konferencián hatan vettek részt.
A református Tanítóképzőben 1938-39-ben indult meg a munka. Már a következő évben négy SDG collégium működött.
Rácz Lajosnak az SDG-re emlékező személyes leveléből még ilyen adatokat vehetünk a fentiek mellé: 1936-37-ben a collégiumi tagok létszáma 169-re nőtt. A kecskeméti konferencián 130 nagykőrösi SDG-s vett részt. 1938 májusában Onodi Szabó Lajos főtitkár 113 új tagot avat fel. 1941-42-ben tagdíjból befolyt 271 pengő. Ennek az összegnek a felét az országos Központnak küldték el, a megmaradtból pedig a Vöröskeresztnek 50, a helyi KIE-nek 10 pengőt, Erdőszengyeli (erdélyi) épülő templomra 20.--, Külmissziói Szövetségnek 20.--, énekjutalomdíj 15.--, missziói könyvtárra 71.--, konferencia segély 4 diáknak 36.-- pengő. Jellemző itt a diákmunkára a széles látóhatár és az adakozás készsége. 1943-ban a Szövetség lapja, a Református Diákmozgalom 38 példányban járt a nagykőrösi SDG-seknek.
Kecskemétről 1931 márciusában azt a hírt olvashatjuk, hogy megalakul a Tisza István reálgimnázium internátusában az első collégium. 1936 novemberében a collégisták tanyakiszállásairól olvashatunk hírt. Erről a munkájukról külön krónikát vezetnek. Jellegzetesen SDG-s munkamódszer: a nagycollégisták közül mindegyik három-három kiscollégistát kapott egyéni gondozásra, a velük való törődésre. 1937 februárjában 130 nagykőrösi és 130 kecskeméti diák jött össze SDG-s missziói találkozásra. Ebben a hónapban tartották a jogászok is konferenciájukat.
Áprilisban Kecskeméten találkozott három város SDG collégium. Kiskunhalasról majdnem 50-en jöttek, Félegyházáról pedig öten.
1939 iskolaévének végén már mint többéves szokásról számol be egy hír a nagykőrösi SDG-sekkel való találkozásról. Istentisztelet, avatás, diákelőadás és szeretetvendégség szerepelt az egésznapi együttlét programján.
1940 februárjában a KIE-vel fűzik szorosabbra a köteléket, együttes gyűléseket tartanak.
Májusban a „Tisza István” collégium SDG ünnepélyt rendezett a telepítési akció és a sárospataki népfőiskola megsegítésére.
Decemberben a mezőgazdasági középiskolában is megindul a collégium.
1942 januárjában a kecskeméti collégiumok 3 családot gondoznak és újból megindítják a tanyamissziót.
A dunántúli városok ill. iskolák közül a csurgói református gimnáziumban működő collégium küldte legrendszeresebben jelentéseit, s így róluk részletesebben be lehet számolni. 1936-ban itt is találunk feljegyzést arról, hogy a nagycollégiumi tagokat beosztották a kis collégistákhoz.
A csurgói collégiumok talán legjelentősebb munkája mégis a falukönyvtárak összegyűjtése és műsoros est keretében történő átadása volt, 20-25 könyvet vittek ki egy-egy helyre. Ebben az évben 36 collégiumi tagról szól a jelentésük. 50 könyvük már van s készülnek egy vándorkönyvtár átadására Nagymartonba.1937-ben újabb 80 könyv összegyűjtéséről adnak hírt. Az év végén 35 felsős és 50 alsós collégiumi tagról számolnak be, akik 5 bibliakörbe osztva működnek s 250-re növekedett a gyűjtött könyvek száma. 1939-ben egy 120 kötetes-kiolvasott falukönyvtárt szeretnének elcserélni másokkal. 1940-ben Magyar-estet tartanak, a következő évben pedig kétnapos körzeti konferenciára hívják a környéket.
Szombathely jelentős katolikus város, ennek ellenére itt is kialakul az SDG működési lehetősége az iskolákban. Jelzi ezt, hogy 1937-ben 40 kis-, és nagycollégistát avatnak és ugyanebben az évben ifjúsági konferenciát is tartanak. 1941-ben is kétnapos körzeti konferencia bizonyítja, hogy az SDG-s ifjúság a különböző iskolákból megtalálja a gyülekezeti keretekben való szolgálat lehetőségeit is.
Kőszeg mint gyülekezet kicsiny, száznál kevesebb református lélek él a városban, de diákvárosnak számít, s itt is kialakul 2-3 csoport. 1938-ban van az első avatás istentisztelet keretében. Ekkor két lány és egy fiúcollégium működik. Egyik szolgálatuk, hogy összegyűjtik a Vasutas árvaház kisleányait és vidám, énekes délutánokat rendeznek nékik.
Körmend jelentései is avatásról szólnak, gyülekezeti keretben, szeretetvendégséggel, gyülekezeti esttel együtt. 1939-ben 30 kiscollégista vállalja a lelki elkötelezést.
Nagykanizsán 1938-ban karácsonyi ünnepélyt tartanak a leány és fiúcollégiumok s minden évben felavatják az új tagokat. 1942-ben 14 fiút és 11 leányt.
Zalaegerszeg nem tud nagy számokat jelenteni, mindössze 1-1 fiú és leánycollégium működik, viszont sokszorosított lapot adnak ki.
Kaposvár collégiumainak működése nem egyenletes 1939-ben viszont könyvtárt állítanak fel s megemlékezést tartanak Széchenyiről.
Dombóvárról részletesebb adatok nélkül tudjuk, hogy a város iskoláiban folyamatosan működtek collégiumok.
Polgárdin az 1920-as évek végén volt egy jelentős SDG-s körzeti konferencia. 1936. nov. 15-re készülnek a második hasonló alkalom megtartására.
Hogy Keszthelyen is volt collégiumi élet, abból tudjuk, hogy egy feljegyzés szerint a vasárnapi iskolások között szolgáltak mesével, játékkal.
Győrött is – ugyancsak erős katolikus központ lévén – későn indul meg a collégiumi élet. Csak 1938 márciusában tudják az SDG munkásai megtartani az SDG-s napot. Ekkori jelentés szerint majdnem minden intézetben alakulóban van collégiumi munka. 1939 márciusában már ünnepélyre készülnek, ugyanakkor csendesnap keretében avatást is tartanak, sőt collégium alakul az Ácsról Győrbe járó diákok közt is. A lányok kézimunkákat készítenek a szárszói üdülő szobái csinosabbá tételére. 1941-ben énekkar is alakul az SDG-sekből, 1942-ben Ballada-est megtartása mellett gyűjtenek az érsekújvári református templom felépítésére. Később, a háború után annyira erősödik a győri SDG-sek munkája, hogy könyvkereskedést is nyitnak.
Komáromban a Felvidék visszacsatolása után indult meg jobban a munka, 1939 júniusában mindkét Komáromból avatásról adnak hírt.
Székesfehérvárott az első csendesnapi SDG-s szolgálat 1938-ban volt. 1940-ben a collégisták már könyvtárt visznek Vértesdobozra. 1942-ben 6 alsós és 1 felsős collégium működik 170 taggal.
Sárbogárdról rövid hír mondja: 1937-ben a polgárista lányok között működött collégium. Ugyanilyen szűkszavú hírünk van Bonyhádról is. Mohácsról is alig több: a polgári fiúiskolában és a gimnáziumban kiscollégiumok működtek.
Pécs egyetemi város lévén, jórészt a főiskolásokról ad hírt. 1938-ban a Bethlen Gábor Körrel együtt a bibliakör mellett kéthetenként jönnek össze, 1940-ben pedig ugyancsak közösen kisebb diákinternátus létesítését tervezik.
Veszprém az ott gyülekezeti keretben működött Református Népfőiskolájáról emlékezetes. A collégiumok élete hamar kapcsolatba került vele. 1939-ben három csoport létezik s a bejáró hajmáskérieket is bevonják működési körükbe. A következő évben könyvtárat létesítenek, majd 1943-ban a népfőiskolásokkal együtt finn estet tartanak.
Szekszárd SDG-sei már 1936-ban belekapcsolódnak a könyvgyűjtésbe, amit a KIE-nek juttatnak. Két év múlva a helyi „Tolnai Magvető” c. újság számol be a collégisták által rendezett műsoros tea-estről, amin több mint 300-an vettek részt. 1941-ben a leánypolgáristák küldenek jelentést arról, hogy náluk 26 tagú kiscollégium működik.
A Duna-Tisza közének legjelentősebb városait, Nagykőröst és Kecskemétet már sorravettük. Mellettük Kiskunhalas a kiemelkedő református gimnáziuma miatt. Az itt működő collégiumok 1937-ben körzeti konferenciát rendeznek kecskemétiek és kiskunfélegyháziak részvételével. A vándorkönyvtár részére a fiúk díszített ládát készítettek.
Kiskunfélegyházán az ottani tanítóképzőben végzett munka mondható jelentősnek. A 30-as évek elején Darvas József az SDG collégium elnöke. Ezek a fiatalok a város „London”-nak csúfolt szegénynegyedébe jártak ki s kenyeret, használt ruhát vittek a rászorulóknak. 1936-ban a kecskemétiekkel közös műsoros estet rendeznek s volt idő, amikor a collégium elnöke helyettesítette szolgálataiban a beteg segédlelkészt.
Kunszentmiklóson 1938-ban indult meg a collégiumi élet, három év múlva arról adnak hírt, hogy a leányok három csoportban működnek.
Baján a collégiumi munka igen lendületes és sokrétű. Ünnepélyeket rendeznek, a nagyobbak kiscollégiumot és vasárnapi iskolát vezetnek, részt vesznek a tanya és falumisszióban, bibliaórát tartanak. Kijárnak a környékre, Garán, Monostoron, Bácsalmáson, Baracskán végeznek szolgálatokat, látogatást tesznek még Szekszárdra is.
Pécel nem is város, mégis 1940-ben 35, 1942-ben pedig 28 alsós leányt avatnak a collégium tagjává. Itt szárszói alapot létesítettek a szegényebbek nyári konferenciázásának megkönnyítésére.
Vácott is nyilván komoly előzményei voltak annak, hogy a református leánykör 67 tagját avatták a Szövetség tagjává.
Gyöngyös is hírt ad arról, hogy a fiúknál alsós, felsős, a polgáristáknál pedig alsós leánycollégium működött.
Szolnok collégistái 1936-ban vándorkelengyét adtak kölcsön rászoruló szegény kisgyermekeseknek. 1938-ban van a második avatás, ahol 37 fiút és 23 leányt ünnepély keretében avatnak taggá. A következő évben a város színházában műsoros matinét tartanak a „Magyar a magyarért” mozgalom javára, 1940-ben pedig az árvízkárosultaknak rendeznek előadást, majd két év múlva az özvegy papnék javára fog össze három collégium s küld el 70 pengőt megsegítésükre.
Szegeden – Pécshez hasonlóan – inkább az egyetemisták és főiskolások között végzi a munkát az SDG s itt is a Bethlen Gábor Körrel karöltve. 1936-ban még a KIE-vel is bővül ez a kör s vezetőképző konferencián vendégül látják a makói, hódmezővásárhelyi, szentesi, debreceni, hajdúböszörményi és hajdúnánási SDG vezetőket is. 1937-ben az összefogás még teljesebbé lesz, mert bekapcsolódik a Pro Christo egyesület is az újabb körzeti konferenciába. Ebben az évben a középiskolások között 22 csoportban folyik a munka. A szárszói üdülőben egy „Szegedi szobát” látnak el a leányok kézimunkákkal. A felsős leányok a Vöröskereszt javára rendeznek teadélutánt.
Hódmezővásárhelyen az SDG a KIE-vel és a szegedi Bethlen Gábor Körrel együtt rendez egy kétnapos körzeti konferenciát 1937-ben. A következő évben egy hasonló alkalom keretében, melyen makói, szentesi és szegedi ifjúság vett részt, több mint 200 collégistát avattak a leánylíceum, gimnázium és kereskedelmi iskolából. 1940-ben a városban 12 collégium működött 20 vezetővel.
Karcag SDG-sei 1936 karácsonyán egy 9 tagú család megsegítését vállalják el, az egyik 16 tagú collégium pedig karácsonyi vásárja bevételéből 427 pengőt küld el egy árvaház javára. 1940-ben 46 leánypolgáristát avatnak fel tagnak.
Szeghalmon 1937 februárjában az összehívott körzeti konferencián 6 városból 150-en vesznek részt. Békés, Karcag, Mezőtúr, Gyula és Gyoma collégistái gyűltek ekkor össze.
Mezőtúron1937-ben leánycsendesnapot tartottak. Az első SDG-s avatás 1939-ben volt. Itt is gyűjtik a könyveket s a következő évben egy könyvtárat adnak át Tiszakürtön, 1941-ben 2 felsős és 2 alsós csoportban 79 collégista van.
Gyulán 1936-ban a collégisták Reformáció-ünnepet tartottak. A következő évben 58 collégista avatása egyben zászlóavató ünnepség is volt. Két év múlva rongyszőnyeg készítéshez anyagot gyűjtenek s ezt a budapesti Mária Valéria telepi szociális munkaiskolának juttatják. 1941-ben 134 collégistáról adnak jelentést.
Nyíregyházán 1937-ben SDG missziói délutánon 70 tanítóképzős, gimnazista és polgári iskolai IV.oszt. tanuló volt együtt. Még ugyanebben az évben rendeznek egy másfélnapos konferenciát is. Ekkor 5 fiú és 7 leánycollégium működik a városban. Karácsonyi vásárjuk bevétele 160 pengő, amit a szegény gyermekek felruházására adnak. 1938 tavaszán újabb másfél napos konferenciát rendeznek az összes iskola részvételével. Áprilisban istentisztelet keretében 232 diákot avatnak collégistává. 1939 januárjában „Felvidéki Ház” ünnepélyt tartanak, 1940-ben könyvtárt adnak át Szakolyban. Az egyik collégium elnöke Mezőcsátra kerül s ott is megindítja a collégiumi munkát. Egy árva collégiumi tagnak tornafelszerelést juttatnak.
Diósgyőrről egy rövid hír közli, hogy 2 collégium működik 47 taggal. Mátészalkán az első avatás 1939 Pünkösd hétfőjén volt. Nagykállón az ott működő 2 fiú és 1 leánycollégium Darányi Diákház ünnepélyt rendezett.
Egerben 1938-ban az avatás a teljes gyülekezet jelenlétében történt. 1941-ben kétnapos konferenciát tartottak. A testvéri kapcsolatok keresésének szép példája, hogy az alsós leánycollégium a pápai polgári iskolás leányokat fogadja testvér-collégiumává. 1942-ben 15 collégistát csendesnapok keretében avattak fel.
Makón a Szövetség vezetői az 1936. évi reformációi emlékünnepen új zászlót áldanak meg és 40 collégistát avatnak fel. Rendszeresen tartanak ünnepélyeket, 1939-ben a résztvenni akarók egyharmada kiszorult a teremből. A bevételt a virágvasárnapi konferencián való részvétel megkönnyítésére használták fel. 1942-ben karácsonyi vásárjuk bevétele 230 pengő, amit megosztva a katonáknak és szegényeknek juttattak el.
Hajdúszoboszlón erőteljesen működő gyülekezeti életbe kapcsolódott be az SDG munkája. 1937-ben 4 kiscollégiumról szól a jelentés, 1938 Húsvét vasárnapján már 78 leányt és fiút avatnak collégiumi taggá. 1940-ben a műsoros teadélután 170 pengőnyi bevételét a Rozsnyón tervezett ifjúsági telep és a szegény gyermekek felruházására juttatják. A leánycollégisták a szárszói üdülő „püspöki szobá”-jának díszítésére készítenek kézimunkát.
Hajdúnánáson 1937-ben 33, 1940-ben pedig 54 collégistát avatnak fel, 1941-ben arról adnak jelentést, hogy a városban 3 leány , 4 fiú és egy vidéki fiúcollégium működik. A 8 collégium tagjainak száma 100 felett van. Ők is készülnek egy vándorkönyvtár összeállítására.
Hajdúhadházról rövid jelentés adja hírül, hogy 5 csoport alakult. Püspökladányból, Nádudvarról csupán avatások rövid hírei maradtak fenn.
Kisújszálláson olyan lendülettel indult meg a munka, hogy az alsósok mind, a felsősök 70%-a részt kíván venni a collégiumi életben. Később az a nagy lendület bizonyára alábbhagyott.
Békésen 1938-ban SDG-KIE körzeti konferenciát tartottak. Ezen a kétnapos alkalmon 300 diák és nemdiák vett részt. Szeghalomról és Békéscsabáról is jöttek résztvevők. 1941-ben 115 fiú és leány collégistáról szól a jelentés, a következő évben pedig a karácsonyi vásár bevételét, 300 pengőt a telepítési akció, az erdélyi szegény diákok és a vezetőképzés között osztják meg.
A sátoraljaújhelyi eredményes munkát jelzi, hogy 1938-ban 80 collégistát avatnak, 1941-ben pedig itt is kétnapos körzeti konferenciát tartottak.
Kevés adat van arról, hogy Orosházán és Szarvason is volt collégiumi élet.
A Felvidék, Észak-Erdély és a Délvidék visszacsatolása után a Szövetség teljes erővel igyekezett ezeken a területeken is megszervezni a diákmunkát. Míg a Felvidék minden nagyobb városában ez eredményes volt, az erdélyiek nem akarták a náluk kisebbségi sorsban kialakult és eredményesen működő IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) munkáját feladni, a Délvidéken pedig csupán Újvidéken indult meg a szervezés.
Léván 1939 márciusában műsoros délután keretében indult el a collégiumi munka 6 csoportban. Májusban már avatás is volt.
Ungváron ugyancsak 1939 márciusában kezdődött meg a szervezés, az év végén már 84 tagot avattak. 1940-ben RIM (Református Ifjúsági Mozgalom) ünnepélyt tartottak. Bevételét, 100 pengőt a rozsnyói tábornak küldték el. 1942-ben 14 collégiumban 300 diák vett részt.
Munkácson az indulás évében már magyar dalestet tartanak. Az első avatást 1939 június 4-én, Trianon évfordulója napján tartották. 1942-ben 65 alsóst és 55 felsőst avatnak collégiumi taggá. Ekkor 9 collégium működik a polgáriban, kereskedelmiben, gimnáziumban és a leánylíceumban. Munkatervükben az Isten igéjének tudakozása mellett szemléltető anyagok beszerzése és gyűjtése, a környező református szórványokban előadások, ünnepélyek tartása, egy munkácsi református középiskolás internátus létesítése, diákszociális munka és kölcsönkönyvtár felállítása szerepel. 1942 március 15-én a középiskolások a beregszentmiklósi gyülekezetben vallásos és hazafias ünnepélyt tartottak, melyen a 40 református család teljes számban részt vett.
Beregszászon 520 református diák között indult meg a munka Forgon Pál, mostani református püspök vezetésével. 1941-ben arról adnak hírt, hogy minden iskolában van SDG, 1942-ben Szenczi Molnár Albert estet rendeznek a Darányi Diákház javára.
Érsekújvárott a meginduló collégiumi munka részt vesz a vasárnapi iskolában, szórványmisszióban, terjeszti a „Kis magyar daloskönyv”-et és szeretetvendégséget rendez. 1940-ben könyvtár létesítésének gondolatával foglalkoznak, 1942-ben pedig ifjúsági otthont szeretnének létrehozni.
Kassán a gimnáziumban, kereskedelmi iskolában, polgáriban, reál és felsőipari iskolában indul meg a szerveződés. 1939-ben a virágvasárnapi konferencián 11-en vesznek részt. Készülnek egy komoly körzeti konferenciára, amit azonban bizonyos nehézségek miatt nem lehetett megtartani. 1942 október 31-én a kassai rádióban 45 perces műsort adnak „Reformáció emlékünnepén” címmel. Ebben az évben még egy gazdag könyvtárt is felállítanak.
Rozsnyón készült a Szövetség egy újabb konferenciai telepet létesíteni. A város már adományozott is ehhez egy megfelelő területet, de a terv kivitelezésére anyagi nehézségek miatt itt nem kerülhetett sor, hanem Szilicén, ahol egy emeletes épületet kapott az SDG. Rozsnyón 1939-ben egy SDG Kör alakult meg.
Ipolyságon a collégium tagjai a szórványmisszióban vesznek részt, sőt istentiszteleti szolgálatot is ellátnak, mert a gyülekezetben nincs lelkész. 1941-ben 110 kötetes könyvtárat gyűjtenek össze.
Huszton Orgoványi György, (1948-ban a Szövetség elnöke lesz) vezetésével leány és fiú collégiumi munka indul a polgáriban és gimnáziumban, 17 polgárista és 28 gimnazista taggal.
Losonc csak arról ad hírt, hogy megindult a munka és kiscollégiumok működnek. Rimaszombaton 6 vezető irányításával a polgáriban és gimnáziumban több csoport létezett. Máramarosszigeten is csak a megindulásról van hír. Szatmárnémetiben már tudjuk, hogy a tanítóképzősök is szerveződtek, a fiú kereskedelmisták pedig „Remény est”-et is tartottak.
Újvidékről a „mindössze 4 collégium van”feljegyzés sejteti, hogy sokkal több is lehetne, de nyilván a megbővült munkaterületen a Szövetség lelkészei, vezetői nem győzték a megsokasodott munkát, hiszen a katonai behívások már sok használható embert más területre irányítottak. Eléggé részletes, de korántsem teljes ez a kép a Szövetség országos collégiumi szervezetéről. Inkább csak némi áttekintést nyújt arról, hogy az Isten dicsősége szolgálatára fogadalmat tett fiatalok milyen sokféle módon próbáltak szolgálni, mi mindenre terjedt ki a figyelmük. Egyházi, népi, nemzeti, szociális gondok és kérdések, amik a látókörükbe kerültek s nemcsak meglátták, észrevették, de próbáltak a maguk módján segíteni is.
Egy-egy collégium munkája, élete persze hullámzóan folyt. Ha valahol kiemelkedően jó vezető került a munka élére, ott pár évig jelentős eredmények mutatkoztak. Eltávozásával elcsendesedett, hullámvölgybe került, esetleg 1-2 évig teljesen leállt a munka, hogy utána ismét újraéledjen.
A háború, az egész országon átvonuló front egyben mindenütt leállást is jelentett. 1945-ben szinte elölről kellett kezdeni ezen a munkaterületen is mindent.
A Szövetség háború utáni, az újraéledést felmérő első körlevelében a vidéki collégiumi munkáról ilyen híreket olvashatunk: Szentesen a felsőpárti egyházrész otthonában tartják a kereskedelmisták, polgáristák, végzettek összejöveteleiket. Avatásra készülnek. Csurgón a leányok közt folyik a munka. Sátoraljaújhelyen 7 collégium működik. Megnyílt az SDG könyv-, papír- és játékkereskedés. Gyulán 8 csoport dolgozik. A legtöbb jelentést Szolnokról kaptuk. Kereskedelmi, gimnázium és fémipari iskolák együtt tartják összejöveteleiket. Adventi estjük bevételét 58.000 pengőt az egyháznak juttatták. Avatásra készülnek. A lányok a Lorántffy Zsuzsánna collégiumot alakították meg. Hajdúböszörményben 45-en kezdték meg a munkát. Sárospatakon a leányoktól kaptunk hírt. A gimnáziumból és polgáriból 33-an járnak collégiumba. Nagykőrösön 17 collégium működik. Szép munka folyik Hódmezővásárhelyen is. A menza részére onnan is küldtek élelmiszert.
A collégiumi élet háború utáni feléledése továbbfolytatódott, de éppen azért, mert túlnyomórészt iskolákhoz kötötten folyt ez a munka, az iskolák államosításával meg is szűnt.
Két évtized, amit ez a szolgálat felölel s ez alatt az idő alatt református fiatalok ezrei fordultak Jézus Krisztus és az Egyház felé, vitték magukkal egy életreszólóan az elhivatás és küldetés tudatás.