1929-ben a főiskolás konferencia előadásai között szerepelt "A beteg társadalom" és "A forrongó Európa". A középiskolás fiúkonferencia elemezte a fiatalok magatartását az élet különböző területein: otthon; az iskolában; a játéktéren; tanulás közben; ifjúsági egyesületben; válságos órákban; a fiatalság viszonya Istennel; Egyházával; felelőssége magyar fajával szemben; felelőssége jövőjével szemben.
1930-ban a főiskolásoknak többek között dr. Poky Endre, a képviselőház alelnöke tartott előadást "A magyar élet az Írás mérlegén" címmel. Ugyanakkor egy másik előadás "A bizonytalan jövő"-ről szólt.
Ebben az évben rendezte meg a Szövetség a középiskolás kollégisták első szárszói konferenciáját. A bibliakörök témái:
"Az ajtó előtt leselkedik és reád van vágyódása.""Azt cselekszem, amit nem akarok.""Tiszta szívet teremts bennem óh, Isten."
Az előadások ugyanakkor: "Az elvtelenség diktatúrája", "Szemtől-szembe" és "A férfiasság vallása".
A harmincas évek elején próbálkozott a Szövetség a református munkások megszervezésével is. Megalakult a Református Munkások Országos Szövetségének Előkészítő Bizottsága. Ennek egyik alkalma volt az 1930. augusztus 11-13. között a szárszói református munkások üdülőtábora.
Ezekben az években a Szövetség évi rendes Közgyűlését rendszeresen Szárszón tartotta, előtte egy-két napos vezetői megbeszéléssel.
1931-ben a kollégiumvezetők már négynapos vezetőképző konferencián vettek részt. Az egyik előadássorozat a serdülő kor problémáit tárgyalta. "A serdülő biológiai szempontból, - érzelmi élete, - akarati élete, -vallásos élete, és környezete."
A "győzhetetlen világnézet" sorozat témái pedig: Isten szuverenitása; A diák és a predestináció; Hit és tudás; Az egyház; A választott magyarság.
1931-ben a főiskolás leánykonferencia összefoglaló címe: "Új nőtípusok". Főbb témái: A szovjet leánya; A török nő; India asszonya. A főiskolás fiúkonferencia pedig "Az ismeretlen Magyarország" és "Az ismeretlen magyar református egyház" mellett a rejtelmes kelet kérdéseivel foglalkozott: "A forrongó szovjet"; "A sárga veszedelem"; "A mai Japán és India lelke".
1932-ben a főiskolás leánykonferencián "Kendős leányok - proletár leányok" címmel hangzott el előadás, a főiskolás fiúk pedig "Gyárban, üzletben", "Közéletben", "Falun" és "Magunk revíziója" címeken hallgatták lelkészek és professzorok előadásait.
1933 a gazdasági nehézségek és a fasizmus jelentkezésének az esztendeje. A főiskolás leányok "Állás nélkül - munkában." "Amit a város ad." "Mit vár a vidék?" és "A nemzet országútján", a fiúk pedig a "Nacionalizmus és internacionalizmus", "Háború és keresztyénség" kérdésköreiben próbáltak tájékozódni.
A középiskolás fiúk a "Modern izmusok (marxizmus, fasizmus, hitlerizmus)" és "Nemzeti hivatásunk" című, a leányok pedig "Írók, művészek a magyar életről", "Krisztus a magyar életben" és "A kínzó holnap" című előadásokat vitatták meg. Elég korán jelentkezik tehát a magyar írók véleményének, mondanivalóinak kutatása és személyes jelenlétének bevonása is a konferenciai telep életébe.
1933-ban a konferenciákon összesen 791-en vettek részt. A legnépesebbek a vezetőképző, a leánytábor, és a főiskolás, ill. a középiskolás fiúkonferencia volt.