(1906-1965)
Dunántúlról indult: Szombathelyen született, Sopronban érettségizett. 1925 és 1929 között végezte teológiai tanulmányait, az utóbbi két évben már Zürichben. Az SDG keretében már 1930-tól középiskolás missziói lelkész, 1934-től már az Egyetemes Konvent megbízásából. Tudományos felkészültsége, oldott stílusa, közvetlensége hamarosan meghódította a fiatalokat. Szerkesztői tevékenysége és írásai révén egyházi berkekben hamarosan ismertté válik a neve. Könyve (Bevezetés a diákmissziós munkába) a protestáns ifjúsági mozgalmak nélkülözhetetlen segédlete.
Cikkei mindig újszerűek, frissek, megalapozottak. A Kálvinista Szemlében a hangos film jelentőségéről, a diáklelkészségről, a Népszövetség káros határozatlanságáról ír, és a kálvinizmus egyre időszerűbbé váló eszményéről, a "szabad egyház szabad államban" elv megvalósulásáról. A középiskolások hangulatát ismertetve szól az elkedvetlenedőkről, a Jánusz-arcúakról, és azokról a diákokról, akik mindenütt kérdésekkel ostromolják: ki is voltaképpen Jézus és mit kíván tőle, a fiataltól. Hősies ifjúságunk van -írja Fónyad Dezső-, érdemes szeretni őket, sóvárogva keresik a jobbat, a szebbet.
Az SDG közéleti folyóiratnak, az Új Magyarságnak egyik külső munkatársa. Ír a kettős morálról, a szexuális forradalomról, a nemzeti ifjúsági egység lehetőségéről.
Hosszú ideig felelős szerkesztője az 1932-től 1944-ig megjelenő diáklapnak, a Mi Utunk-nak. Ennek oldalain számos akkor induló tehetségnek ad helyet. Itt jelenik meg első írásaival Devecseri Gábor, Csorba Győző, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda.
Ő fogalmazza meg, majd teszi közzé a Református Diákmozgalomban az SDG collégiumi munkaprogramját, havi tagolásban. Ő írja a bibliatanulmányozás "tíz parancsolatát" is:
1) A vezető személyes öröme a bibliatanulmányozás.
2) A biblia-beszélgetés a vezető imádságának tárgya.
3) Minden bibliatanulmányozással konkrét célunk van.
4) A tanulmányozásban legyen férfias vonás.
5) Fiatalos legyen.
6) Legyünk a beszélgetésben szemléletesek.
7) A magyarázat legyen rövid.
8) A magyarázat főgondolata legyen teljes.
9) A beszélgetés minden ízében biblikus.
10) A bibliamagyarázatot imádság és ének kíséri.
SDG-szolgálata mellett Papp Béla oldalán a Magyar Útnak is arculat-meghatározó munkatársa.
Amikor az SDG 15. születésnapját tartja, ezt írja:
"Az SDG törpe volt a nagy időkhöz képest, de óriási volt az adott viszonyok között. Ha prófétizmusa el nem vész és minden emberi tekintet fölé emeli Istenéért és nemzetéért őszintén, nyíltan, bátran vívott harcát, attól lesz jutalma, aki egyedül képes megfizetni a Hozzá való hűséget: Istentől. "
Fónyad Dezső egyazon elkötelezettséggel végzi tudományos és hétköznapi missziói munkáját. Olvasmányairól gyakran ad számot cikkeiben. "Az ifjúság örök sebe" c. 166 oldalas könyve (Mezőtúr, 1933) a férfivá-nővé cseperedő fiatalok szexuális vergődéséről szól, ebben a tárgykörben írt disszertációja alapján avatják a filozófia doktorává Debrecenben 1933-ban.
Munkatempója elképesztő. Csak példaként, az 1933-34. tanévben végzett titkári munkájáról: 48 városban vett részt csendesnapon, 122 előadást tartott 6000 diáknak. Cikkei terjedelme 125 oldalt tett ki. Budapesten 27 alkalommal szolgált: szemináriumot vezetett kéthetenként, vezetőképző összejövetelt tartott havonta, vezette a szárszói középiskolás konferenciát, írta a Református Diákmozgalom kollégiumi anyagát.
1938-tól haláláig Monor lelkipásztora volt; szolgálatát nagy szeretettel és hozzáértéssel látta el. Ebben az időszakban erősödött meg Monoron a gyülekezeti élet.
Fónyad Dezső szelíd és határozott arcának sugárzását, csupalélek szavait nem csupán öt gyermeke és gyülekezetének ezernyi tagja, de diákok tízezrei is vitték tovább, áramoltatták be a hazai közéletbe.