Minden kialakuló közösség igyekszik megteremteni a maga otthonát. Kialakítani egy olyan helyet, ahol szabadon formálhatja terveit, meghatározhatja annak tartalmát, ahol mindent a kitűzött cél érdekébe állíthat.
Már a Soli Deo Gloria Szövetség 1921. évi alapítólevelében az 5. pont így szól: " Elvben hozzájárul az SDG Szövetség "Theológus-telep" létesítéséhez és Zajti Ferenc és Komáromi János testvérünket munkájukban támogatjuk úgy a Theológus telep, valamint a Theológus könyvkereskedés és könyvkiadó vállalat létesítésében. "
Ebből a gondolatból előbb valósult meg a könyvkiadás, hiszen 1927-ben a Makkai könyv: "Magyar fa sorsa" már a Szövetségnek nem az első kiadványa, de élő maradt a konferencia telep létesítésének gondolata is. Először a Balaton túlsó partján Zánkán kapott a Szövetség egy telket dr. Máté Elek lelkész-tanártól, s 1926-ban tartott is itt konferenciát, de a hely nem volt alkalmas. Maga a terület köves, a Balaton északi oldala gyorsan mélyül, a hirtelen támadó északi viharok a Balatonban fürdőket, csónakázókat menthetetlenül sodorják a mély víz felé.
Ezért megindul a Balaton déli partján a keresés. A célkitűzésekből eredően, mely nemcsak a lelkipásztorok, hanem a gyülekezetek megújulását is szolgálta, olyan helyet kerestek, ahol gyülekezeti háttérrel is rendelkezhetnének, hogy egymást segítve, támogatva alakulna ki a jövendő szolgálat. A Balaton déli partján Kilitin kívül - ez is 3 km-rel beljebb van - Szárszó az egyedüli ősi református gyülekezet. Anyaegyháza, Öszöd 4 km-re van, s a szárszói gyülekezeti szolgálatot preoráns kántor végezte évszázadok óta. Mindenképp alkalmasnak látszó hely tehát s ráadásul a telep létesítéssel megbízott Komáromi János szülei is itt laktak, tehát volt tájékozódási és kapcsolódási pont is.
Az SDG 1927. évi jegyzőkönyve 118. oldalán ilyen bejegyzést találunk:
"Balatonszárszón az ingatlanforgalmi iroda mutatott egy telket mely 2000 öl. A telek félig be van kerítve, van kb. 70 gyümölcsfa, gazdasági udvar, konyhakert. Amikor Kováts igazgató úrnak (dr. Kováts J. István, a Teológiai Akadémia akkori igazgatója) elmondottuk, hogy az egész 14.000.- pengő, s hogy milyen alkalmi vétel, a legnagyobb örömmel ajánlotta fel segítségét, s felajánlott szükség esetére 10.000.- pengőért jó értékpapírt a felveendő kölcsön fedezetéül. Ezután Pap Géza felolvassa a leltárt, azután az ideiglenes szerződést. Április 14-ig meg kell szerezni a 14.400.- pengőt. A KIE- től kérünk 15.000.- pengő kölcsönt. A kölcsön törlesztésére a következő akciókat indítjuk:
1.- Kiküldöttünk 20 db. kérvényt módosabb egyházak lelkészeihez, hogy küldjenek 100-100 pengőt barakok építésére, a barakok azután az adományozó egyház nevét fogják viselni.
2.- Kováts J. István igazgató úrral és több református képviselővel küldöttségbe mentünk a Népjóléti Miniszterhez, Vass Józsefhez, s nagyobb összegű segélyt kértünk.
3.- Ugyanilyen tartalmú levelet, ill. kérvényt küldünk a Konventhez is.
4.- Érintkezésbe léptünk a holland diáksággal is.
5.- Középiskoláknak és vallástanároknak is felajánljuk az innen befolyó összeget is az üdülőtelep javára.
6.- Téglajegy akciónk is szépen folyik. "
Ezt az elsőnek megvett telket nadrágszíjhoz lehet csak hasonlítani, mert a szélessége alig volt 10 méteren felül, a hossza viszont meghaladta a 300 métert. A Pusztavölgyi-soron (ma Petőfi-utca) volt - és ma is megvan - a Nefelejcs villa, a telep végén pedig már az első nyárra megépült 3 fabarak. Mindháromban 40-40 személyt lehetett elhelyezni szalmazsákokon egymás mellett, az alsó soron huszat, s az egy méter magasan épített felső deszkapriccsen is ugyanennyit.
Kerekes kút volt a villánál is, a baraknál is, s ugyanitt egy kis 25 kilós harang, melyet Slezák László haranggyáros adományozott. A harang mellett zászlórúd.
Ezzel a telekkel egyidőben a Szövetség a Balatonparton is vett egy parti telket, hogy az ifjúság saját területéről mehessen a Balatonba fürdeni. Itt egy kétrészes öltöző kabin épült a konferenciázók kényelmére.
Később bővült a telep területe, mert általában 3-4 évenként amikor a szomszédos területek tulajdonosai eladásra szánták el magukat, a Szövetség ezeket a telkeket megvette, s így pár év múlva a Telep területe több mint 5 holdra nőtt.
Az induláshoz elengedhetetlen volt, hogy konyhája is legyen az üdülőnek. A villát ilyen célra nem akarták felhasználni, azt másképp tették értékessé. Az első konyha kicsiny fabódé volt, elől fel és lehajtható résszel. Ez egyben asztalpótlék is volt. Pap Géza üdülőtitkár jelentésében erről ezt olvashatjuk:
"Az üdülőtelep bizottság felhatalmazást és 2.000.- pengőt szavazott meg erre a célra. Ezt az összeget azonban túl kellett lépni, mert csak a konyha maga 800.- pengőbe került, a barak-építés és felszereléshez is sok pénz kellett s a vége az lett, hogy minden szükségletet kielégítve 8.200.- pengőbe került a befektetés. A 6.200.- pengős túllépés megszavazását kéri..." (1925-28-as jegyzőkönyv 155. old.)
A Telep készen állt, s biztosítani kellett annak kihasználtságát úgy, hogy anyagilag rentábilis legyen. Erről ugyanebben a jegyzőkönyvben ezt a határozatot látjuk:
" A KIE-vel megállapodás történt, hogy összes konferenciáit a Szövetség szárszói üdülőjébe hozza. Ezzel szemben átadja tábori felszerelését, fizet minden személy után 50 fillért és szobánként 10 pengőt.
Más konferenciák fejenként 1 pengőt fizettek. Az SDG Szövetség természetesen a használati díjakat nem fizeti. Így a júniusi SDG főiskolás fiúkonferencia nem fizetett, a KIE öt konferenciája 300 pengőt jövedelmezett. Közben történt a Középiskolás Missziói Tanács konferenciája, melyért 170 pengőt fizettek.
Ugyanitt köszönetet szavaznak a szentesi, nagykőrösi és kecskeméti egyházaknak a tőlük kapott 100-100 pengős adományért, valamint Slezák László harangöntő mesternek az ajándékba kapott kis harangért.
A balatonparti első telek 250 öles volt. Árát, 1800 pengőt 18 havi 100 pengős részletekben lehetett kifizetni. Később a Szövetség megvette a mellette lévő - a vasúti sínekre néző - ikertelket is, így a két parti telek elegendő volt a konferenciázóknak labdatérnek is. Itt alakult ki a konferenciákon részt vevő holland diákoktól eltanult röplabdázás is a megépített pályán.
Hogy az indulásnál mennyi gond adódott, s mi mindenre terjedt ki az akkori vezetők figyelme, azt bizonyítja Töltéssy Zoltán elnök előterjesztése. (1925-28-as jegyzőkönyv 195. old. )
"Előterjesztésére a Közgyűlés elhatározza, hogy az adósságok törlesztésére az évben legalább 3.000.- pengőt kell összehozni, éspedig el kell helyezni 100 db. évi 12 pengős, s havi részletekben fizetendő megajánlási ívet, melynek összege 1.200.- pengő, továbbá 5.000 db. téglajegyet, 20 fill. összesen 1.000.- pengő, s ünnepélyekből be kell hozni 1.000.- pengőt.
Elhatározza a Közgyűlés, hogy a felső kerítésre 2 sor drót húzandó, barakok eleje lécezendő és kátrányozandó, ősszel fák és bokrok ültetendők, elől az ecetfák kivágandók. Elhatározza, hogy a parti telek ügye véglegesen elintézendő, s evvel az elnököt megbízza. Felkéri a tagokat, hogy szerezzenek az üdülő részére 10 db. tollaspárnát s egy kis vallásos kézikönyvtárat.
Elhatározza, hogy feltétlenül szükséges egy előadóterem ill. ebédlő építése; a zárak megcsináltatandók és értékek számára egy vaskazetta beszerzendő.