A funkcionáriusoknak, vagyis a tisztikarnak a feladatköreit, ezek változását és a munkakörök kiemelkedő betöltőit az alábbiakban vázoljuk.
Az első három évben csak titkárok irányították a munkát. Az SDG-sek annyira kis közösségként indultak, hogy voltaképpen még ennek sem érezték a szükségességét, de elképzeléseik bősége miatt mégis kellett választaniok valakit, aki szelektálja, összehangolja ezeket a terveket. Így aztán 1921-22-ben Töltéssy Zoltán, 1922-23-ban Komáromi János, 1923-24-ben Ecsedy Aladár vállalta ezt az összefogó feladatot.
A bővülő feladatok később mégiscsak megkövetelték alapszabály készítését, mozgalmi keretek kialakítását, tisztikar választását. 1924-ben még csak elnök, titkár és öt jegyző szerepel a névsorban, 1925-ben már van főtitkár, középiskolás utazótitkár és budapesti főiskolás titkár is, valamint könyvtáros.
1927-től több éven át szerepel Kováts J. István teológiai professzor fővédnökként. 1934-től a Szövetség védnökéül általában az egyházkerületek püspökeit kérték fel.
1928-tól az egyik legfontosabb tisztség az üdülőtitkáré, aki a balatonszárszói telep gazdája, mindenese, és a nyári két-kétésfél hónapban a konferenciák nyugodt menetét biztosító felelős személy.
A tisztikarban 1929-től már szerepel a Diákszociális Osztály vezetője és a vidéki középiskolás fiútitkár is.
1930-ban megalakul a Szenior osztály Sebestyén Jenő elnökletével, és bekerül a tisztikarba a Református Diákmozgalom c. lap szerkesztője is, 1931-ben pedig üdülőbizottság létesül a szárszói telep munkájának hatékonyabb segítésére. Ekkor lesz a kollégiumi munka titkára Pap Béla (életrajza külön kis fejezetet képez). Az 1933-ban megindult alsós munka is külön titkárt kap, és az internátusok vezetői is bekerülnek a tisztikarba.
1934-ben a Szövetség munkáját az Egyetemes Konvent a magáénak ismeri el, és a Soli Deo Gloria Szövetségen belüli feladatokra ifjúsági lelkészi állásokat létesít. Ezek a lelkészek természetes módon az SDG tisztikarába is bekerültek. Így lesz a főiskolások lelkésze dr. Kiss Sándor, a középiskolás felsősöké dr. Fónyad Dezső (életrajzukat lásd később), az alsósoké pedig Morvay István. Megalakul a Külügyi osztály, külön titkára van az SDG köröknek és a debreceni munkának. Ekkor szerepel először a tisztikarban a Menza vezetője is.
1935-ben igen erőteljessé válik a debreceni csoport önálló szerveződése. A mozgalom országos vezetőségében is szerepel Debrecenből egy professzor-elnök és egy titkár, de külön debreceni tisztikar is működik, ezért a debreceni munkának külön fejezetet szentelünk.
Az említetteken kívül ebben az évben szerepelnek a tisztikarban a következő munkaterületek megbízottai is: szociális munka, kórházmisszió, otthoncsinosító-, üdülő-, művész-munka, munkatábor-felelős, budapesti körzeti látogatók, körzeti utazók.
Tizenöt év alatt a Szövetség missziója igen széles területre terjedt ki: 1939-ben a tisztikarnak már 50 tagja van. (!) Külön munkaterületként jelentkezik a Református Ifjúsági Mozgalom (RIM). Morvay István teljes hittel elindított és végzett munkája volt az, ami a visszafordított történelmi események miatt a nagyívű látások és álmok ellenére sem teljesedhetett ki, ez a mozgalom ugyanis az átmenetileg visszatért Felvidék fiataljait ölelte magához.
Az ő nyári konferenciáik megalapozása érdekében alakult meg 1940-ben a Rozsnyói táborépítő bizottság. Feladata végülis a szilicei konferencia-telepben realizálódott, itt folytak 1944-ig a nyári táborozások.
1940-ben kapcsolódott a Szövetség vezetésébe Barcza Gedeon mozgalomközi titkárként, 1941-től pedig hivatalosan is Bella Péter (életrajzáról ld. külön) énekügyi titkárként, aki egyébként ezt a feladatot már évek óta ellátta.
1942-ben új tisztség a végzett fiúk titkára, dr. Kupa László személyében. A végzett lányoknak már évek óta volt a tisztikarban képviselője. A végzett munka koordinálását egyébként gyakorlatilag a Kabay Márton Kör látta el, képviseletében különösen Borvető Bélának volt kiemelkedő szerepe.
1943-ban külön budapesti főtitkárt is be kellett állítani a megnövekedett fővárosi kollégiumi munka megsegítésére. A Diákszociális osztály védnöke Darányi Kálmánné, az akkori miniszterelnök felesége lett.
Az 1943-ban megválasztott tisztikar egészen 1946-ig vitte az ügyeket, mert az 1944-es német megszállás után a Szövetség vezetői illegalitásba kényszerültek, közgyűlés összehívása is lehetetlenné vált.
1949-ben a szárszói üdülő gondozásában új helyzet állott elő; a telepnek helyben lakó lelkész-vezetője lett, aki egyben a Külsősomogyi Egyházmegye ifjúsági lelkészi szerepét is ellátta.
Az 1949-ben választott utolsó tisztikarnak szomorú feladat jutott: a politikai földcsuszamlás kényszerében intézkednie kellett a Szövetség vagyonának átadásáról és kimondania a Szövetség "önkéntes" feloszlását. Mindez úgy ment végbe, hogy Hegyaljai György alelnököt és Naszády Zsófiát, a Szövetség "mindenesét" beidézték az Államvédelmi Hatóság Andrássy út 60. alatti főhadiszállására, és hosszabb beszélgetés során "meggyőzték" őket a Szövetség megszüntetésének kikerülhetetlenségéről.
Az SDG működése alatt megválasztott tisztikarokat a Függelékben teljes részletességgel közöljük, a főbb tisztségviselőket pedig az alábbiakban soroljuk fel.
Elnökök: Hegyi Sándor (1924), Záborszky János (1925), Töltéssy Zoltán (1927-28), Dobos Károly (1929), dr. Kádár Mihály (1930-33), dr. Budai Gergely (1934-36), dr. Kiss Sándor (1937-39), dr. Soos Géza (1940-46), Barcza Gedeon (1946-47), Orgoványi György (1948), Hegyaljai György (1949).
Alelnökök: Szőke Imre (1931), Pap Ferenc (1933-34), dr. Soos Géza (1935-37), Szőcs János (1940), Bognár István (1941-45), Farkas József (1946), Balla Péter (1947), Bódis István (1948-49).
Főtitkárok: Hegyi Sándor (1925), Fónyad Dezső (1929), dr. Kiss Sándor (1930-33), dr. Soos Géza (1934), dr. Földes Pap Károly (1935), Dobó László (1936), Kalmár Lajos (1936), Onodi Szabó Lajos (1937-38), Vatai László (1939), Hegyaljai György (1940), Ablonczy Dániel (1941), Papp János (1942), Szabó Dániel (1943-45), Kulifay Albert (1946-47), Cseh Lajos (1948), Erdős Albert (1949).
Utazótitkárok: Pap Béla (1928), Bolemányi Margit (1934), Fogarasi ilonka (1936), Berecky Klára, Szőnyi Julis (1941), Veress Etelka (1942), Vide Hajnalka (1946), Mazányi Gabriella (1947-48), Borsos Róza (1949).
A Református Diákmozgalom szerkesztői: Hegyi Sándor (1928), Zeitler Rudolf (1930-31), dr. Soos Géza (1934-35), Soltész József (1935), Pap Ferenc (1936), Kalmár Lajos (1936), Barcza Gedeon (1937-40), Székely György (1940), dr. Kiss Sándor (1941-42), Gesztelyi Nagy Zoltán (1943), Palumby Gyula (1943).
Főiskolás Leánytitkár: Bajó Margit (1929), Mikes Magda (1930), Nagy Erzsébet (1931), Tóth Margit (1933), Bódis Ilona (1934), Torday Lenke (1935), Bolemányi Erzsébet, Mohai Margit (1936), Vámossy Katalin (1936), Tüdős Ilona (1940), Nagy Katalin, Szabó Gizella (1942), Szij Etelka (1946), Vida Hajnalka (1947), Balogh Mária (1948), Pongó Erzsébet (1949).
Főiskolás fiútitkár: Nagy Gyula (1935), Barczán Endre (1936), Ablonczy Dániel (1937), Mészöly Pál, Székely György, Gáspár László (1940), ifj. Svingor Jenő (1946), Péntek Sándor (1947), Vizi István (1948), Divinyi Sándor, Fejes Andor, Papp Kálmán (1949).
Középiskolás fiútitkár: vidéki: Töltéssy Zoltán (1929), budapesti: Pap Károly (1930), Barczán Endre (1931), Soos Géza, Toldy Miklós (1934), Paál István (1935), Rácz Lajos (1936-37), Kulifay Albert (1942), Végh József (1946), Papp László, Kiss Szabolcs (1947-49).
Középiskolás leánytitkár: Mikes Magda (1929), Bolemányi Margit (1931-33), Glasz Erzsébet, Szentiványi Zsuzsanna (1934), Miklóssy Sarolta (1935-37), Tatár Éva (1942), Csutora Ibolya (1946), Balogh Mária (1947), Horváth Erzsébet, Wolf Erika (1948), Boros Róza (1949).
Középiskolás alsós fiútitkár: Dobó László (1933), Balogh Sándor, Kiss János (1934), Hepp György, Balogh Sándor (1935), Nyiri Sándor (1936), Örsi János (1936), Hegyi Füstös István (1939), Bata Elek (1940), Katona Lajos (1942), Bán-Bódi Aladár(1947-49).
Középiskolás alsós leánytitkár: Pécsi Anna (1933), Pécsi Anna, Vágó Eszter (1934), Soos Ilona, Vágó Eszter (1935), Biró Marianna (1936-38), Mihály Ida (1940), Kaposi Edit (1942), Pászthói Éva (1947-49).
A balatonszárszói üdülő titkárai: Pap Béla (1928-29), Soos Géza (1930-31), Pap Ferenc, Szőcs János, Madari Lajos (1933), Szőcs János, Kis Boáz, Naszády Béla (1934), Szőcs János, Naszády Zsófia (1935), Kulifay Gyula (1936-37), Naszády Béla, Farkas Bálint (1937-38), Szőcs János, Farkas Bálint, Kádár Géza (1939), Fábry György, Kádár Géza, Molnár György (1940), Balla Péter, Kulifay Albert, Kolozsi Géza (1941), Kulifay Albert (1942-43), Bokros Lajos, Ila Gábor, Kovács Tibor (1946), Szabó Dánialné, Ila Gábor, Soos Gyula (1947), Soos Gyula, Kuder László (1948), Soos Gyula (1949).
A Diákszociális osztály vezetői: Onodi Szabó Lajos, Székely Sándor (1929), Jurány Erika, Székely Sándor (1930-31), Nagy Gyula, Bolemányi Erzsébet, Csatáry Nelli (1933), Boros Krisztina, Zoltány Mária, Székely Sándor, Gidai Mihály (1934), Bolemányi Erzsébet, Völgyesi Erzsébet, Barkó Antal (1935), Ravasz Vera, Madarász Lajos (1936), Bónis Éva, Benedek Ferenc (1937), Szmerka Irén, Szotyori Nagy Tibor (1940), Barcza Gedeonné, H. Szabó Béla (1941), Barcza Gedeonné, Molnár Ida (1942), Tábori Irén, Horváthy Miklós (1946), Baráta Katalin, Tábori Irén (1947-48), Baráta Katalin, Gosztola Edit (1949).
Szenior osztály elnökei: dr. Sebestyén Jenő (1930- ), Demjén István (1941- ), dr. Fónyad Dezső (1946- ).
Szenior titkár: Bede Gyula, Thury Gyuláné (1930), Pap Ferenc (1931), Nagy Erzsébet, Morvay István (1934-35), Onodi Szabó Lajos (1936), Torday Lenke, Barcza Gedeon (1937), Koszorus Ilona, Barcza Gedeon (1940-42), Bognár Istvánné, Fábry György (1946-48), Bognár Istvánné, Koronka Lajos (1949).
Debreceni csoport elnöke: dr. Rugonfalvi Kiss István (1935-37 és 1940-42).
Debreceni csoport titkára: Kalmár Lajos(1935), Csikesz Tibor (1936), Heretek Antal (1937), Kiss Antal Jenő (1941), Gáll Mihály (1942), Arató Ferenc (1943).
Internátusvezetők: Nagy Erzsébet (1933-35), dr. Kiss Sándor (1935), Bognár István (1933-34), Borzsák Sándor, Deák István (1934), Földes Papp Károly, Parádi Elek (1935), Sáray Géza, Parádi Elek (1936), Ablonczy Dániel (1937), Bódis Ilona (1936-37), Széll J. Imre (1940), Kenyeres Katalin (1941-44), Szilágyi Pál (1941), Vatai László (1941-42), Narancsik Elek (1942), Vida Hajnalka (1946-47), Soos Gyula (1948-49), Nagy Géza (1949).
Internátusok felügyelője: dr. Tasy Kálmán (1937), Krüzseli József (1940), Kulifay Gyula (1946-49).
Adminisztrációs titkár: Nagy István (1928), Németh Erzsébet (1931), Méreg Erzsébet (1933), Naszády Zsófia (1934-49).
Pénztáros: Bolemányi Margit (1930), Pécsi Aranka (1934), Naszády Zsófia (1935-49).
Menzavezetők: Várady Lajos, Kiss Károly (1934), Patay Mária (1935), Bognár István (1936-39), Naszády Zsófia (1937-49).
Ügyész: dr. Seres László (1935-48), dr. Rada Tibor (1937-49).