kávé
2011. aug 16. 14:31
Az SDG alapításának 90 éves évfordulójára emlékeztünk nyári táborunkban. Ízelítőül és emlékeztetőül álljon itt Magda néni beszéde, melyet Töltéssy Zoltán síremlékénél mondott el.
"És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak." Jóel 2,28
2009-es szárszói konferenciánk témája "Nemzedékről- nemzedékre" címszó alatt próbálta összehozni az SDG-s öregeket az SDG-s fiatalokkal. Ez hála Istennek most megvalósulni látszik: Együtt lehetünk öregek és fiatalok.
Isten rendjében az EGYÜTT, a közösség a fontos. E világ fejedelme, a gonosz az, aki szétválaszt, szétzilál és az önzés útjára akar terelni minden embert. Köztudott a nemzedékek közötti óriási távolság, ezért boldogító számunkra most ez az együttlét.
Isten szeretetében benne van az ifjú és az öreg is, senki sem száműzött, felesleges, reménytelen. Vének és ifjak, fiúk és leányok, férfiak és nők mind együtt az Ő alkotásai, kiket nem hagy magukra, hanem Lelke által vezet, irányít, boldogít, akar.
Amikor eszembe jutott ez az Ige, felcseréltem az ígéreteket, így: "ifjaitok álmokat álmodnak, véneitek látásokat látnak" - hiszen az ifjak szeretnek álmodozni, az ifjak tűznek ki célt, vagy álmokat maguk elé. Van álmuk, amit talán már kora gyermekkoruk óta szeretnének elérni (álmom, hogy szépségkirálynő legyek, álmom az olimpiai aranyérem). Általában nagyra törő álmaik vannak. Az ifjúságé az álmodozás kora.
Mi vének pedig már látjuk az összefüggéseket, tapasztalataink alapján tudjuk, hogy mit kell kerülni, van már kipróbált világnézetünk, igeismeretünk segít Isten akaratának megértésében. Látjuk a láthatatlant. Ezt gondoljuk, de vajon van-e látomásunk például az SDG jövőjéről?
Őszintén bevallom, hogy nekem nincs. Faragóné Ica testvéremmel úgy látom, hogy "ami elmúlt, többé vissza nem jön...". Fáj az a tény is - amit talán az öregség és a testi gyengeség magyaráz -,hogy semmi látomásom nem volt a szenior konferenciával kapcsolatban sem.
Ezért is nagyszerű az Ige szerinti rend, hogy Isten Lelke nekünk öregeknek akarja adni az ÁLMOKAT és a fiataloknak a LÁTOMÁSOKAT.
Mi vének az SDG-s bibliaórákon, vagy itt Szárszón láttuk meg Isten személyes szeretetét, éltük át Megváltónk bűnbocsátó hatalmát és a Szentlélek újjáteremtő munkáját. Ezért jövünk ide, álmodunk a régi konferenciákról, nosztalgiázva felidézzük az első szeretet melegét. Igen, álmodunk a múltról, de van-e valamilyen álmunk a jövőnkről? Vagy halálfélelemmel rettegve nem akarunk gondolni saját elmenetelünkre?
Szeretném elmondani azt a biztos látásomat, hogy Uram Jézus tökéletes váltságáért vár igazi otthonom és örömmel készülök oda, ahol nem lesz könny, fájdalom és halál. Álmom, hogy az én Megváltó Uramat, Jézusomat nemsokára színről-színre láthatom. Ezért öröm, hála és köszönet. Hallelujah!
De nagyon érdekel, hogy van-e ifjainknak látomása? Miként építik az SDG jövőjét? Elvégre mindjárt 20 éves múltra tekinthetnek vissza.
Ott voltam 1991-ben Siófokon az SDG 70. jubileumán. Kálmán Lajossal koszorúztuk meg az SDG-s emlékművet a parkban. Denke Gergely mondott beszédet.
Vajon lesz-e 2021-ben, a 100 éves jubileumkor még SDG?
dr. Vörös Károlyné Juhos Magda, szenior
Balatonszárszó, 2011. július 16.
