Néha az embernek nagyon nehéz szavakba önteni a gondolatait. Még akkor is, ha tudja, hogy ha nem teszi, akkor az még tovább mardossa belülről. Lehet, hogy ez csak a szokáso depim felerősödése. Tegnap esete volt a békési gimi gombavatója. S hogy nézem az egyik barinőmet, rájöttem mennyi minden hiányzik az életemből. Nagyon nehéz ezt az érzést megmagyarázni. Ez nem féltékenység, hisz az a tudat, hogy Neki megvan egy csomó olyan dolog, ami nekem nincs meg, nem elszomorít, sőt örülök neki. S hogy miért érzem magam olyan kutyául? Jó kérdés. Ráfoghatnám egy csomó mindenre, mint pl egy emil, amit hiába várok és úgy tűnik soha nem akar megjönni, vagy más ami lényegében semmi, csak együtt olyan jól szervezett egészet alkotnak. S ha belegondolok, tudtam előre hogy ez lesz. A világban egyensúly van, legalábbis ritka az olyan jó pillanat, ami után ne rossz következne. Természetesen ez logikus is. Most el kezdhetném boncolgatni ezt is, lehet hogy megteszem MAJD. Szóval ma 10ig aludtam. Ez nagyon nagy szó, mert mostanában nem tudok 7:30 után aludni, kinyílik a szemem. Aztán megreggeliztem, s egy nagyon jó magyar filmet láttam a Film Múzeumon. Aztán ma délután leadták a kedvenc filmemet, a Much Ado About Nothing (Sok Hűhó Semmiért)-et. Már vagy 100szor láttam, de nem tudom megunni. Szóval sejthettem volna, hogy nem következik be az amit nagyon szeretnék, de hogy mi ez, azt nem tudom jól megfogalmazni, ezért nem is teszem.
Much Ado About Nothing
Hozzászólások
eszter-1
2005. feb 15. 00:15
Drágám!Örömteli tapasztalatom, hogy a Gondviselésnek hála sokszor nem az következik be, amit szeretnénk. Persze, hogy rossz amikor úgy érzed, hogy a te terveid nem megfelelőek-"mért nem jó úgy ahogy én szeretném, a fejemben olyan szép és jó". Az aprócska bibi, hogy mi sajnos nem tudjuk, hogy mi a jó nekünk, és hajlamosak vagyunk a saját fejünk után menni, és miérteket kiabálni ahelyett, hogy arra gondolnánk, hogy van valaki, aki pontosan tudja, hogy mire van szükségünk. Nehéz elfogadni, hogy, amit mi tervezünk az nem az Ő terve,mi csak a saját perspektívánkból vagyunk képesek gondolkodni, és az eléggé behatárolt.Isten más perspektívából nézi az életünket-többet lát-és lehet, hogy úgy érzed, hogy ez igazságtalan, de bizonyos idő távlatából helyreáll a kép.És ki tudja, lehet, hogy az a mail is megérkezik:) mindezt elmondtam volna telefonon is....de lehet, hogy jobb ha leírom.(ellpoptt mobilról nem lehet telefonálni:/) Fel a fejjel-gondolj a kedvenc filmed legjobb szövegeire:))
szamarcsi
2005. feb 14. 17:43
Azt gondolom, hogy már elégszer estem pofára ahhoz, hogy tudjam, hogy általában nem jó az, ahogy gondoltam. Elég nehéz ezt megfogalmazni, s úgy tűnik az előző megjegyzésemről sem az jött át, amit akartam.
eszter-1
2005. feb 14. 19:25
én értelek:)de ezt te is tudod:)))))
Boobaa
2005. feb 19. 09:14
Ez a pofáraesés meglehetősen ismerős életérzés. Mindazonáltal biztatni szeretnélek, hogy ha valami nem "úgy jön át", ahogy azt eredetileg gondoltad, akkor se keseredj el. Korántsem biztos, hogy benned lenne a hiba; lehet, hogy az olvasó fáradt, vagy egyszerűen csak frusztrált. Szóval ha valami elsőre nem úgy sikerül, ahogy szeretnéd, akkor az ne tántorítson el a további próbálkozásoktól! :-)