Soos Géza
(1912- 1953)
Ki volt Soos Géza? A Szövetségnek- működése második felében lelke, motorja, tíz esztendőn keresztül vezetője és arculatának meghatározó egyénisége.
1930-1932: Üdülőtitkár
1933-1934: Középiskolás fiútitkár
1934- 1935: Főtitkár
1935- 1936: Alelnök
1936- 1945: Elnök
1935- 1945: A Református Diákmozgalom szerkesztője, ill. kiadója.
Indulásáról így ír:
"Isten nagyon fiatalon hívott el. Tízéves koromban már minden nap olvastam a Szentírást és imádkoztam. Tudtam, hogy Isten életem Ura, s Neki tartozom engedelmeskeni.
Tizennégyéves koromban találkoztam a Magyar Református Egyház egyik legprófétaibb szolgájával: Töltéssy Zoltánnal, aki akkor a Keresztyén Ifjusági Egyesület nemzeti titkára és a Soli Deo Gloria Szövetség elnöke volt. Egy ifjusági tábor alkalmával - melyet ő irányított- tapasztaltam meg először, hogy Jézus Krisztus ma is él és uralkodik. Ez az élmény döntő lett számomra. Kértem Uramat, hogy fogadjon el szolgájának. Ettől az időtől kezdve rendszeresen részt vettem a református ifjúsági munkában. A Biblia körökben Kálvin nyomán felfedeztük Isten Igéjének aktualitását, és felkészültünk, hogy szolgáljuk Istent Egyházunkban. Több éven át maguk az Egyház vezetői sem értették meg, mit akarunk: életük szüntelen küzdelem volt az alvő Egyház ellen a megújhodott Egyházért. Néha nagyon egyedül érzetük magunkat, de tudtuk, hogy 'Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? ' Megtapasztaltuk naponta, hogy hit által élni és győzni az igazi keresztyén legnagyobb öröme.
Hoyg jobban megismerjem az életet és kikerüljem, hogy Isten országánk a hirdetése kenyér kereső foglalkozásom is legyen, először a Jog- és Államtudományi Fakultásra iratkoztam be. Tanulmányaim mellett azonban dolgoztam a Soli Deo Gloria Szövetségben is középiksolás titkári minőségben. Miután megszereztem két doktorátusomat, be akartam iratkozni a teológiára. De barátaim és az Egyház hivatalos vezetői rábeszéltek, hogy maradjak meg 'világi-nak' , s az egyetemes papság elvét így életemmel példázzam. " (Soos Géza: Hitvallásom. Új Magyar Út, 1954. 356.-359. o.)
Tizenhárom éves korában, konfirmációja alkalmából, lelkipásztora vasárnapi iskolai csoportot bízott rá. Tíz évig végzte ezt a szolgálatot, először kicsinyeknek, majd serdülőknek. Húsz éves korában megalakította a Kőbányai Soli Deo Gloria Kört, s mint ennek vezetője lelkigondozástól a nymortelepek látogatásáig minden erre vállalkozónak "kiosztotta" a feladatokat, amelyeket - miután ő magát nem lehetett felül múlni aktivitásban- mindenki szívesen el is végzett. Ez az elöl- járó és szuggesztíven mozgósító, ember-ember kapcsolaton alapuló vezetési stílus mindvégig Soos Géza sajátja maradt.
Adottságai különlegesen nagy szerepre predesztinálták; amit egyszer elolvasott vagy hallott, az megmaradt a fejében. Középiskolai, jogi tanulmányait végig jelesen, könnyedén végezte, "kormányzógyűrűs" doktorrá avatása kézenfekvő volt. pedig az utolsó években már nem csupán a Szövetség országos vezetőségében, hanem a KIE- ben, az Oxford Mozgalomban és más társadalmi szervezetekben is dolgozott. Előadások, avatások, tárgyalások, bibliás elcsöndesedések, vezetői értekezletek, ökumenikus megbeszélések, szárszói táborok, nemzetközi konferenciák váltották egymást lázas ütemben. A Soli Deo Gloria Soos Géza második otthonává vált.
Százakkal, ezrekkel közvetlen emberi, lelkikapcsolatban. Bíztató mosolya, férfias kézszorítása, és a kinek- kinek hangsúlyozottan mondott Ige az ország különböző templomaiban ünnepélyes külsőségek között a Szövetség tagjává avatott diákok sokaságának jelentett éltre szóló élményt, elkötelezettséget. Fáradhatatlan volt; jellemző rá jelentése, az 1933/ 34. évi kollégiumi munkáról:
"Soha talán oly egyedül vezetőink és diákjaink nem voltak, mint most. /.../ én voltam az SDG leghitványabb munkása, mivel két kollégium vezetésén és egy- egy vasárnapi segítésen kívül - szigorlataim miatt- semmit sem szolgálhattam. Főként rossz példát adtam... Úr kegyelme azonban nagyobb a mi gyarlóságainknál. Ő szüntelenül munkálkodik. Az Ő ereje erőtlenség által végeztetik el. Kérjük, kérem, az Ő segítségét."
Nyitottsága, nyelvtudása révén természetes módon választották delegátussá a különböző világ konferenciákra, YMCA- találkozókra. Különösen mély hatást tettek rá a Svájcban, Skandináviában látottak, ezekről a református sajtó hasábjain adott ízelítőt.
A negyvenes években a történelmi kálvinzmus talaján állva egyre inkább "nyitotta" az SDG tevékenységét a társadalmi- közéleti problémák felé. Ezt nem mindenki nézte jó szemmel, különösen az 1943. évi "Magyar Élet " tábor után kapott támadásokat. A következő közgyűlésen ezekre így válaszolt:
"A konferencia nem új kezdeményezés volt, folytatása évtizedes Testvériség konferenciáinak és a múlt évi Magyar Élet konferenciának. Mi azt valljuk, hogy a győzelem, amely meggyőzte a világot, a mi hitünk. Miért rejtjük ezt el? Miért akarjuk mindig egymást meggyőzni? És miért nem ismerjük fegyvereinket más felfogású, jószándékú magyar testvéreink fegyvereivel összemérni? /.../ Reggel a biblikörökben, az esti tábortűzi evangélizációnál, az éjjeli nagy imaközösségeknél sok lélek nyert igen nagy ajándékot. A konferencia hű keresztmetszetét adta a mai magyar társadalom kaotikus világnézetének, és sok hívő ifjút irányított a helyes irányba való elmélyedésre és látásra."
Diplomájának elnyerését követően Soos Géza rövidesen letette a bírói vizsgát is, de a külügyminisztérium beosztottja lett. Teleki Pál tragikus 1941. évi öngyilkossága után itt a svájci, svéd és finn ügyek referense, akit egyben a Magyarországra menekült, szökött külföldiek ellátásáal is megbíztak. Főnökével és barátjával, Szent- Iványi Domokossal létre hozták a náci- ellenes Magyar Függetlenségi Mozgalmat.
Magyarország 1944. március 19-i megszállása után elakarja fogni a Gestapo, illegalitásba kell vonulnia, családját csak titkon látogatja meg.1944 decemberében azzal a megbízatással repül- katonai gépen, nem minden veszély nélkül- az Olaszországot akkor már megszálló angolszász csapatokhoz, hogy a győzelem előtt álló szövetségeseknél minél kedvezőbb békefeltételeket érjen el.
Hónapokig hadifogolynak tekintik, végül Rómában szabadon bocsátották. 1945 őszén Genfbe telepedett át; itt végezte el- egy rövid és ugyancsak veszélyes hazalátogatás után- a teológiát. Disszertációjának címe: "A magyar református egyház történelmének néhány lapja a két világ háború között, különös tekintettel az ifjúsági mozgalmakra. Társadalmi és ellenállási kérdések."
Már teológiai stúdiumaival párhuzamosan megbízást kapott a Németországban rekedet mintegy 14 ezer magyar, továbbá cseh, ukrán, lengyel és lett protestáns lelkigondozására. Ennek terhét érzékeltesse 1948 novemberi jelentése, mely szerint autón 3380 km-t, vonaton 1750 km-t tett meg; egyeseket olyan nyomorban talált, hogy a gyors segély csomagokon kívül utolsó fillérjeit, néha még váltó ruháját is odaadta.
A szétszórt reformátusok hitükben- magyarságukban való megtartását szolgálta az 1946- tól 1951-ig megjelent Harangszó is. 1950- től pedig megjelent az SDG-s Magyar Út szellemi örökségét felvállaló Új Magyar Út, melynek az e célra létesült Magyar Szellemi Munkaközösségen keresztül az egyik alapítója és mindvégig első számu munkatársa volt.
Engedve az amerikai meghívásnak Soos Géza feleségével, Tüdős Ilonkával és öt gyermekükkel 1951 novemberében az USA-ba, Montreát-ba települt át. A szórvány gondozást most sokkalta nagyobb területen folytatta, miközben egyetemen is oktatott és a legkülönbözöbb egyházi és civil közösségekben rendre tartotta előadásait. Szinte örökké úton volt, s ha látogatóban hazatért, a megválaszolandó levelek halmazát igyekezett csökkenteni. A feladatok percnyi pihenést sem engedtek. Utolsó leveleiből néhány foszlány:
"/.../ hazatérve nálunk indult meg a vendéglátás. Vendég vendégnek adta a kilincset. Ma is tizenketten, néha tizenhatan ültünk az asztalnál, így egész levelezésem áll...."
"Most különös hajszában vagyok. Ilonka is betegeskedik- agyon van strapálva, örökké fáradt. Máig kilenc gyerek ült asztalunknál, holnaptól nyolc......"
"Az évi mérleg tisztán negatív. Mi hullunk szét mindjobban, mások minden szebben összeverődnek. Ha ebből valóban a haladó magyar gondolat győzelme volna remélhető, mondanám, milyen jó! Akkor végre mi is kis pihenőhöz jutnánk. De lehet ezt gondolni? Irtózatos felelősség van rajtunk. Ha csak egyetlen ma börtönben poshadó barátunkkal még egyszer szembe kell néznünk, hogy fogjuk ezt kibírni? "
"Februárban 17 napig előadó és prédikáló körúton voltam Floridában, ahol 17 nap alatt 55-ször beszéltem. Vagy 10-15 ezer ember hallgatott összesen. Voltak 10-12 fős kiscsoportok és voltak 1200- 1600- as tömegek....."
1953 szeptemberében - fárasztó szolgálatok sorozata után- elindult Pittsburgh-be. Köd volt, kocsija megcsúszott, betonoszlopba ütközött. Utasa, Koszorús Ferenc (volt vezérkari ezredes) súlyosan megsérült. Soos Géza szaladt a legközelebbi házig, hívta a mentőket. Ájult barátját ő segítette a mentőautóba tenni, de mire a kocsi a kórházig ért, ő maga már nem élt.
Wass Albert író így búcsúzott tőle /Új Magyar Út, 1953 szeptember/ :
"Ő volt a Magyar Szellemi Munkaközösség, ő volt az Új Magyar Út, amelyenek magját ő maga vetette el... s ő volt Amerika földján az első magyar, aki egyetemi tanárkodása közben feledhetetlen előadás- sorozataival, bátran és száz százalékosan állást mert foglalni a magyar igazság mellett és a kommunizmus ellen, még abban az időben, amikor a 'hivatalso körök' nem adták meg a szabadalmi jogot senkinek a tévedések beismeréséhez.
Magyarok szerte a nagyvilágban: ha csak egy morzsányit is meg akartok háláni abból, amit értetek tett, kövessétek az utat, amit kijelöl! "