A Szent Biblia

Jn 10,26de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok.
Jn 10,27Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.
Jn 10,28Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.
Jn 10,29Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.
Jn 10,30Én és az Atya egy vagyunk."
Jn 10,31Ekkor újra köveket vittek oda a zsidók, hogy megkövezzék.
Jn 10,32Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: "Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében: ezek közül melyik cselekedetem miatt köveztek meg engem?"
Jn 10,33A zsidók így feleltek neki: "Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat."
Jn 10,34Jézus így válaszolt: "Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
Jn 10,35Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni,
Jn 10,36akkor, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, arról ti azt mondjátok: Káromlást szólsz, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!
Jn 10,37Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem;
Jn 10,38de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában."
Jn 10,39Ekkor ismét el akarták fogni, de ő kimenekült a kezük közül.
Jn 10,40Jézus újra elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt, és ott tartózkodott.
Jn 10,41Sokan mentek oda hozzá, és azt mondták, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt.
Jn 10,42És ott sokan hittek benne.

Oldalak