kávé
2015. jún 10. 14:30
A 2014-es év nagy feladata a csoportok elindításának megtervezése és elkezdése volt. Stratégiánk első pillére az, hogy céljaink elérése érdekében református iskoláinkban kis közösségeket, csoportokat hozzunk létre, ahol a diákok „osztályközi” és tanórán kívüli hitbeli növekedése, önállósodása, közösséggé kovácsolódása teret kaphat. Az ÉletreValó névre keresztelt projektünk alá tagozódott végül minden olyan tevékenységünk, ami az iskolai csoportokkal kapcsolatos.
"Beköltözni" az iskolába
Onnan indultunk, hogy először is fel kell venni egy adott iskolával a kapcsolatot. A vezetőség, vallástanárok után az diákok megszólítása következett. Ez utóbbi érdekében szinte beköltöztünk az iskolába. Ott voltunk hétkezdő áhítaton, szünetekben, tanórákon, de még délután is. Vittük magunkkal a BeFogadót játékokkal és teával, a Fülke elnevezésű imaszobát, alternatív hittanórát és az ÉletreValó alkalmait. A fent vázolt módon a budapesti Benkő István (március 10–14.) a Lónyay utcai (március 24–28.), és Sylvester János (szeptember 15–19.), valamint a pápai (szeptember 6–8.) gimnáziumokban jártunk 2014-ben.
ÉletreValó alkalmak
A munkatársakból és teológushallgatókból álló hat fős műhelyünkkel ÉletreValó 1.0 néven kidolgoztunk egy hat alkalomból álló kezdő sorozatot az iskolai jelenléten érdeklődőkből elinduló majdani csoportoknak. Augusztusra elméleti és gyakorlati tanácsokkal kiegészítve egy csoportvezetői füzetet állítottunk össze. Ezt a munkát folytatni kívánjuk, amint azt az 1.0 elnevezés is jelzi. Célunk, hogy minél több segédanyagot (vázlatosan kidolgozott alkalom tervezeteket, játéktárat, elméleti tudást) tudjunk a csoportvezetők kezébe adni.
Vezetők műhelye
Augusztusban a korábbi vezetőképzőnket is az ÉletreValó égisze alatt hívtuk össze, ahol műhelymunkában dolgoztunk tovább a terveken. A vezetők ön- és továbbképzését egyelőre félévente egy hétvégén tervezzük. Az augusztusi első műhelyen összesen 13-an vettek részt, köztük pápai, pécsi, miskolci és lónyays diákok, illetve azok az egyetemisták, akik egy-egy iskolai csoport munkájába kapcsolódtak be.
Örömök, kudarcok
Az a tény, hogy a stratégiaalkotás után valósággá lehetett az iskolaicsoportok felé való elindulásunk, már önmagában hálára ad okot. Öröm volt megtapasztalni az iskolák nyitottságát, illetve a szorosabbkapcsolat, együttműködés kialakulását és az önkéntesek bekapcsolódását a munkába. Látni a diákokmeglepettségét , kíváncsiságát . Nagyon szépnek, diadalmasnak tűnhet mindez leírva – eltervezve is annak tűnt –, de a megvalósulás sok tekintetben egészen mást hozott. Valójában egyetlen csoport sem indult úgy, ahogyan elképzeltük, elterveztük. Sokszor egészen kudarcosnak és tévesnek tűnt az elképzelésünk – mi magunk is sokat formálódunk eközben. A pápai és Lónyay utcai iskolákban nem alakult újabb csoport (Pápán nem is terveztük), de a már meglévő helyi közösségek erősödését eredményezte a jelenlétünk. A Benkő István gimnáziumban tavasszal a harmadik alkalom után elhalt a még kialakulóban lévő csoport, viszont szeptemberben újra formálódásnak indult négy-öt diákkal. Látszólag és egyelőre a Sylvester János gimnáziumban értük el a legkevesebb eredményt, ott a csoport kialakulásának még csak a reménye van meg.
Tanulságok
A legnagyobb tanulság, amelyet a továbbiakra levontunk magunk számára az, hogy minden egyes iskola más és más, ezért a további projektjeinket még inkább az adott iskolára szabott módon igyekszünk tervezni és megvalósítani. A másik meglátásunk, hogy ez a fajta jelenlétünk eredményesebb, ha az adott iskolában már van egy helyi csapat vagy néhány diák, akikkel együtt munkálkodhatunk. Azt is tudtuk, de megerősödtünk benne, hogy nem csak az ÉletreValót használhatja fel Isten arra, hogy újabb csoportok induljanak, alakuljanak. Több iskolában, ahova egyelőre nem jutottunk el, a diákok kerestek meg bennünket, hogy segítsünk csoportformálási kezdeményezésükben. SDG!
