Összejöttek a tennivalók a hétvégére. A szervezés mellett, akkor került kiküldésre a Zsoltár -és népdaléneklő verseny kiírása, valamint vele együtt a látogatásokat előkészítő levél az iskolákba. Újabban a nyomtatás, címzés és feladás részfeladatok részese is lehetek. Emellett végre a kiszemelt gyülekezetekbe is kiment a SDG irodahelyiség kereséssel kapcsolatos ímél. Szóval mindez csütörtökön és pénteken. Közben bonyodalmak a jelentkezésekkel, prédikációra, előadásra készülés. Minden az utolsó percben, ahogy az mindig szokott lenni. Fokozta a helyzetet, hogy több szempontból rendhagyó volt a hétvégénk: gyülekezetben és nem iskolában voltunk, Budapesten és nem vidéken, nem közös szállás, hanem családoknál, vezetőkkel, de mégsem képzés, múlt is, jelen is, magunkban, de más szervezetekkel együtt is. Hiányozott több állandó, stabil ember is a szervezők közül.
Talán nem meglepő, hogy ezek után nehézkesen indult az alkalom. Csupán néhány órát voltunk együtt péntek este (5-8-ig). Putyu áhítatával, csapatépítő Soos Géza tablók elhelyezésével és toronyépítéssel kezdtünk. Nem volt elég... még meg kellett érkezni. Másnapra sikerült. Az is sikerült, hogy az első látásra talán unalmasnak tűnő "szervezetek múltja és bemutatkozása" programpont közben csillogó szemeket láttam. Ehhez segített bennünket az együtt éneklés, az áhítat, a KIE rendhagyó játékos bemutatkozása és az, hogy hála Istennek ifjúsági vezetőink egyáltalán nem unalmas előadók. A KIE-től Denke Villő, MEKDSZ-től Csákai Isti, CE-től Bogyó Andris, Refisz-től Dobos Bence volt jelen. Ennek egyetlen hátránya az időkereteink be nem tartása volt. Öt perces csúszással kezdtünk, ami az első blokk végére már legalább fél óra volt. Ennek következtében a bő egy órásra tervezett fórumbeszélgetésre csupán 40 perc maradt. A fórum előtt Szontágh Szabolcs, a zsinati ifjúsági iroda vezetője fejtette ki, hogy az egyház és az ifjúsági szervezetek kapcsolata "laza, de nem reménytelen". A fórum végén Bagdán Zsuzsi - ő vezette - a fantáziánkat a következőkkel ostromolta: mit kérnénk, ha kedves püspökeinket egy jó tündér varázspálcája illetné, s három kívánsága lehetne az ifjúsági szervezeteknek? Még közös kéréseket is sikerült megfogalmaznunk:
1. múltrendezés, KIE székház ügye,
2. vegyenek komolyan bennünket,
3. teológiai képzésbe kapjon nagyobb hangsúlyt az ifjúsági munka oktatása.
A szenior SDG-sek vendégei voltunk ebédre, egy közeli étteremben. Délután velük emlékeztünk Soos Gézára. Előbb Papp Vilmos beszélt róla majd Vörös Károlyné Magda néni és Adorján Józsefné Müller Katalin idézték fel személyes emlékeiket a 99 éve született Soos Gézáról. Az 1977-ben állított emlékmű mellett egy zsoltár verset énekeltünk el.
Mindezek után Nusi vezetésével Isten igéjére figyeltünk, vacsoráztunk és végre lehetőség volt arra, hogy a diákok szólaljanak meg, reflektáljanak az elhangzottakra, beszélgessünk az iskolákban lévő helyzetről, lehetőségekről. Öröm volt hallani a pozitív visszajelzéseket, látni a lelkesedést.
Megerősítő volt az is, hogy a pénteken kiküldött levelek sem végezték az "iktatóban". Többen érdeklődtek a zsoltáréneklővel kapcsolatban és a gödöllői refiből a látogatásommal kapcsolatban. Meg is beszéltünk holnapra egy időpontot az igazgatónővel.
