A létezés

Már jó ideje foglalkoztat, hogyan is van ez a létezés dolog. Régen nem igazán értettem és szerettem a verseket, azok olyan nagyon nehéz, tömör megfogalmazások, amiket ízlelgetni kell...sokat segít ha az ember megtanulja, s magáévá teszi. Van egy verssor, amit sokat szoktak idézni: "A semmi ágán ül szivem,/kis teste hangtalan vacog," (J.A.)... szóval a sok elmélkedés közepette sokszor eszembe jutott ez a versrészlet. Ahogy az ember hátralép egyet önmagától és kívülről próbálja szemlélni az életét, s a létét, akkor úgy érezheti, hogy a semmiben áll. Hirtelen eltűnik minden, ami biztonságot ad, s valóban vacog, s fél. Többször csak úgy, mindenféle különös megtapasztalás, vagy élmény nélkül éreztem ezt, ilyenkor az ember visszalép az "a valóságba" hálát ad az Istennek, hogy a meg nem értett titkokon túl is bízhat benne... tegnap viszont egy kicsit meg is ijedtem. Fejjel mentem egy traktor pótkocsijának. Figyelmetlenül bicikliztem, szerencsére éppen csak elindultam, amikor lefele nézegetve, s nem az utat figyelve, lefejeltem a pótkocsit. Meglepődtem. Hogyan került az ide, észre sem vettem mikor elindultam? Azon gondolkodtam, milyen szerencsétlen is vagyok, amikor észrevettem, hogy vérzik a fejem...na tessék gyorsan vissza a háza (egy barátoméknál voltam) csap alá a fejem. Ez mind olyan hirtelen történt, hogy nem is nagyon gondolkodtam közbe. Csak pár perccel később, amikor már tudtam, hogy nemsokára értem jön az öcsém, és talán nem is olyan vészes a sérülés, akkor kezdtem gondolkodni, hogy rosszabbul is végződhetett volna, vagy akár még végződhet is... mi lenne akkor?... vége? ...megszűnnek a dolgok, a személyek és magam is létezni? Milyen az? ... félelmes, hogy milyen "vékony" az élet, milyen kicsin múlik. Isten a leheletével adta az életet az embernek, s valóban olyan az, mint egy lehelet, olyan könnyű és egyszerűen eltűnik a levegőben. "Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága. Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé." Zsolt 103. 15-16.