1937-ben a a főiskolás konferencia előadói között ismét ott volt Kovács Imre, aki a magyar földről tartott előadást, és Eaze Tamás, a Magyar Út szerkesztője, aki "Miben látom nemzeti küldetésemet?" címmel vezette be a megbeszélést. A középiskolás fiúk "Zsidókérdés - németkérdés", "Keresztyén unió", valamint "Diák és politika" témaköreivel foglalkoztak, egy évvel később pedig ugyanők a teljes magyar életet próbálták áttekinteni a következők alapján: A tiszaháti magyar, a tanyai magyar, a baranyai magyar, a székely, a svábság, a zsidóság, a gyári munkás. Az előadók közül csak Kiss Géza kákicai lelkészt, az Ormánság gondjainak ismerőjét és szakértőjét említjük meg.
1938-ban ismét új szín jelentkezett a szárszói konferenciák sorában: a faluvezetők konferenciája. Az előadások összefoglaló címe: "Beszélj a földdel."
Kisebbségi kérdés- nemzeti politika - dr. Mester Miklós
A reformátusság, mint nemzet fenntartó elem - dr. Szabó Zoltán
A magyar falu lelki, szellemi és erkölcsi arca - Kovács Imre
A magyar vitalitás felébresztésének útja - dr. Batiz Dénes
Református népmissziót - Pap Béla
A délutáni előadásokon Áchim András, Tessedik Sámuel, Nagyatádi Szabó István, Péter András, Szántó Kovács István és Balázs Ferenc életével, munkásságával ismertették meg a fiatalokat.
Erdei Ferenc a Magyar út szeptember 1-jei számában többek közt így írt:
"...azok siettek Szárszóra, akiknek nem nem jól van úgy a magyar falu, ahogy van, és azt remélték titkon, vagy nyilván, hogy itt a kezökbe kaphatnak egy-egy gyönge eszközt, amivel munkálhatják a fejlődést, vagy legalábbis a reménységet vihetik haza szívökben, hogy van bizodalom a változásra. ... Két nagy vitatárgy volt. Az egyik a nemzetiség, nép, faj kérdése, a másik a parasztság ügye. A fajkérdésben mi "fajmagyar" parasztok lemaradtunk. Megilletődve láttuk és hallottuk, hogy milyen tűz hevíti és fűti a konferenciát, amikor a magyarság fönnmaradásának és virágzásának kérdéséről van szó. ..."