Mi minden történik egy SDG-s nagykőrösi hétvége alatt? Erre válaszol Takács Kata részletes és alapos beszámolója, aki a Gödöllői Református Líceumból érkezett a január 24. és 26. között megtartott ÉletreValó Műhelyünkre.
Rengeteg kíváncsisággal vágtam bele a hétvégébe. Mivel ezelőtt nem vettem részt hasonló programon, nem tudtam, mit is jelent az, hogy ifivezető-képző, sem azt, hogy két nap alatt mire lehet minket „kiképezni”. Azonban a témaválasztás, a játékok és a beszélgetések kapcsán hamar rájöttem, mi a hétvége lényege. Témánk a kapcsolódás volt, és az ember–ember, ember–Isten kapcsolatokról, kommunikációról beszélgettünk. Először névtanulós, ismerkedős játékokat játszottunk, majd közösségépítő, csapatban dolgozást segítő feladatokat oldottunk meg, amelyeket utána meg is beszéltünk.
Első este, amikor megérkeztünk, közös vacsorával kezdtünk, ami azonban a különböző érkezési időpontok miatt kicsit nehézkes volt. Ezután elfoglaltuk az épület közösségi terét, ahol sok izgalmas játékok során kerültünk közelebb azokhoz az emberekhez, akikkel együtt töltöttük a hétvégét. A témába Dia esti áhítata vezetett be minket, amelyen először a saját kapcsolatainkról gondolkodhattunk, majd az 1Mózes 2:15–25 alapján Dia arról beszélt nekünk, hogy életünk fontos részét képezik kapcsolataink, amelyeket Isten szándékosan teremtett belénk. Sok nehézségbe ütközünk miattuk, de nem tudunk élni nélkülük, és Istenre építve tudjuk egészséges rendben tartani őket. Az este folyamán még sokat játszottunk, beszélgettünk.
A másnapot a reggeli után ismét áhítattal kezdtük, ahol az Istennel való kapcsolatunkra került a hangsúly. A délelőtti játékos feladatokat együtt, közösségként kellett megoldanunk, majd beszélgettünk a csoportban betöltött szerepünkről, feladatainkról és a mindennapi életünk közösségeiben betöltött szerepünkről.
Délután Dia tartott nekünk előadást a különböző kommunikációs stílusokról, amelyeket külön-külön elemeztünk, megbeszéltünk. Utána még lehetőségünk volt egy általunk választott szituációt eljátszani, amely után megbeszéltük, melyik fél mikor milyen stílust használt, és mi volt annak a hatása.
Este sokat énekeltünk Betti vezetésével, ami alatt át tudtuk gondolni a napunkat, feldolgozni az eseményeket és elcsöndesedni Isten közelében. Utolsó nap reggel párokban beszélgettük a hétvégével kapcsolatos kérdésekről, ami segített még egy kicsit közelebb kerülni egymáshoz, illetve átgondolni az élményeket. Ezután sajnos nekem el kellett mennem, de ezt a beszélgető kört méltónak éreztem a hétvége lezárására.
A hétvége nagyon sokat segített nekem abban, hogy jobban tudok a körülöttem lévő emberek szavai mögé látni, jobban meg tudom őket érteni. Azért gondolom nagyon találónak a témaválasztást, mert egy ifiben is nagyon fontos a tagok ismerete, a kommunikáció vezetése, átlátása. Azt érzem, hogy tudtam ebben fejlődni, és sok mindent fogok tudni alkalmazni a hétvégén tanultak közül. Ezen kívül Zorka jóvoltából sok csapatépítő, szórakoztató játékot tanultam, amelyeket szeretnék a saját közösségembe is elvinni, kipróbálni. Abból is sokat tanulhattunk, ahogy vezetőink: Dia, Betti, Zorka, Sári és Zsuzsi levezették ezt a hétvégét. Nagyon jó példát állítottak elénk egy közösség összefogásáról, egy téma kidolgozásáról, előadásáról, beszélgetések vezetéséről.
Amit a hétvégéről még kiemelnék, az az éneklés. Nagyon szeretek énekelni, és saját ifinkben is sokat szoktunk. Nagyon sok református éneket ismerek, így az utóbbi időben nem igazán lehetett nekem újat mutatni. Ha pedig mégis, soha nem éreztem elég jónak azokhoz képest, amiket jól ismerek. Azonban a vezetőknek sikerült egy olyan éneklistát összeállítani, amelyből néhány dal volt csupán ismerős. Mégis nagyon hamar megtanultam az újakat, és mind szövegükben, mind dallamukban nagyon megfogtak. A legtöbbről első hallás után azt gondoltam, hogy saját közösségemben is szeretném megtanítani. Nagyon jó élmény volt ezt átélni, újat tanulni.
Hálás vagyok Istennek, hogy ez a hétvége létrejöhetett, és részt vehettem rajta. Hálás vagyok azokért az emberekért, akiket itt megismerhettem. Nagyon hálás vagyok a vezetők munkájáért, a játékokért, áhítatokért, előadásokért, énekekért. Profin vezették a programokat, sok jót tanulhattunk tőlük, és jó példaként álltak előttünk. Isten áldja meg további munkájukat.