19. tabló

Diákszociális munka
A semmiből jött létre. Egyedülálló a maga nemében. Megrendítővolt a mozgalom találkozása a diáknyomorral, s nem is akart kitérni a feladatok elől. Ruhákat gyűjtött és foltozott. 1925-ben egymillió korona útisegélyt adott a diákoknak, igyekezett karácsonyra a rászorulóknak ruhát, élelmet juttatni. Ennek a munkaágnak Töltéssy Zoltán volt a kezdeményezője. Amikor a menza megszervezéséről volt szó, ezt mondotta: "Inkább koplalni fogok otthon gyermekeimmel együtt, és lemondunk a vacsoránkról, de ennek meg kell születni". Ezt követően családoknál ebédeltették a diákokat, vidékről természetbeni adományok érkeztek, 1933-ban megnyílt a diákmenza, mely a legolcsóbb étkezde volt. A kiosztott ebédek száma 1928/29-ben 6550, 1933-34-ben 58.616.
Az internátusok is ebbe a munkába sorolhatók, hiszen amikor az 1930-as évek végén 50 pengő havidíjat kellett fizetni más internátusokban, addig a SDG-s internátusokban havi 15 pengőért egyszerű ellátást és szállást lehetett kapni. Ezek az internátusok a hit merészségével a semmiből születtek. De nem feledkeztek meg a nyomortelepek gyermekeiről sem. őket vasárnaponként nemcsak Isten igéjének hallgatására, de uzsonnára is hívogatták ("lekváros akció").