....és megdögleni......
http://www.youtube.com/watch?v=pcrnhnZFqjs
nem szép, de igaz szavak. ez egy Cseh Tamás dalból van. és reggel amikor héberen onnan, és most innen vagyok ezt hallgattam. és arra gondoltam, hogy lehet elveszni, kudarcot vallani, azt hinni, hogy jó fele mész, és van hogy fel kell állni, és azt mondani, sorry, ez nem az én helyem, nem én vagyok, nem az én dalom, nem az én utcám, nem ... ez nem én vagyok, nem tartozom ide. vannak nagy mélységek. nem tudom milyen mélyen, de valahol, valamilyen bugyorban azért ma voltam. kijöttem. kihozott. és ez kegyelem. nem tudom hogy mikor hogyan , de, meg lett. maradok. nem vagyok, nem lettem könnyebb. mert most is azt gondolom, hogy nem jó az amiben vagyok, nem csak azt tanulom, amit kellene, nem tudom azt hinni, hogy valóban arra hívott Jézus, hogy dages pöttyöket memorizáljak. bocs. meg lett a vizsgám, valami meg is halt bennem, és valami született is. kicsit olyan ez a dolog, mintha egyszerre dolgoznék szülészeten, és patológián is. a tanulás... az sok, de nem ez a baj, hanem hogy nem az, amire én azt gondolom, hogy lennie kellene. amit tanulni kellene persze erre lehet azt mondani, hogy ez az antinómia megvalósulása. ... de akkor se jó ez így.
Jézus amikor itt járt, nem azt mondta kedves halászainak, hogy először fiúk tanuljátok meg az angyalok karának kottáit, és utána mondok nektek ezt- azt az én országomról. ....
élek. az Isten színe előtt. és sok mindent nem értek. de hiszem, hogy a felhők felett süt a nap. és nem eshet örökké. bele kell simulni a titkokba, és hinni, hogy vezet. nem is kell, lehet, és ez jó.
