Debrecen felé visz a sebesvonat. A múlt hét végén elmaradtam egy bejegyzéssel, kicsit rohanósra sikerült a vége.
Az elmúlt irodás hét eredményeképpen az "irodában" található mindenféle papírok, számlák, levelek immár öt nagy mappába rendezve pihennek a polcon. Emellett voltam az egyetemi gyülekezetben, lelkészszentelésen, beszélgettünk a Fék egyik munkatársával a szolgálatukról, valamint a Horánszky utca ügyét vittük tovább az ifjúsági szervezetek képviselőivel.
Ez utóbbiról ígértem, hogy még írok.
A múlt szerdán beszélgettünk a Pince A30-ban arról, hogy mire is lenne szükség ahhoz, hogy valóban egy élettel teli ifjúsági központ legyen a Horánszky utcai épületből.
Arra jutottunk, hogy a konferencia termen és irodahelyiségeken túl elengedhetetlenül szükség van egyéb közösségi terekre, helyiségekre. A következőkről gondolkodtunk:
- kápolna, avagy szakrális csoporthelyiség, amit nem használunk másra, mint liturgikus cselekményekre, Isten tiszteletére.
- lelkigondozói szoba, ahol le lehet ülni magán beszélgetni, az élet problémáit megosztani egy tapasztaltabb testvérrel, s az Isten elé vinni együtt.
- tárgyaló terem, hogy ne csak egymás mellett legyenek az irodáink, hanem együtt is üljünk asztalhoz, minél gyakrabban.
- klub helyiség, ami egy küszöb, egy előszoba tud lenni, ahova könnyebben betérnek a fiatalok. Lehet csocsózni, ping-pongozni, játszani, kikapcsolni, vagy akár egy ifit megtartani.
- alkotó tér. Egy hely, ahova a fiatalok munkáit kiállíthatjuk, ahova egy műhelyet be lehet ideiglenesen rendezni, workshopot lehet tartani.
