Tegnap este újra sikerült Pál Feri atya előadására eljutnom. Különleges, egészen sajátos alkalom ez. Azért is írtam a címben egybe és kisbetűvel Feri atya nevét, mert gyakorlatilag már fogalommá vált a neve és az általa fémjelzett kedd esti alkalom. Megdöbbent, hogy több száz fiatal és még fiatalabb ember hetente képes több órát (vannak, akik már egy órával előbb ott vannak a jobb helyek megszerzése érdekében) áldoznak rá. Tényleg jó! Most a Millenáris Theatrumjában vannak az alkalmak. Azt hiszem, ez teljesen alkalmas is erre, mert Feri nagy vehemenciával, sokszor egyszemélyes jelenetekkel teszi érdekessé és izgalmassá előadásait. Nem ismerek más helyet, ahol - gyülekezeten kívül - ennyi rendes és nyitott fiatal gyűlne össze hétről-hétre, önmagukkal, egymással, Istennel foglalkozni. Az alkalmak végén valamennyiszer egymás kezét megfogva mondjuk el a Miatyánkot.
Számomra a Pál Feri körül kialakult, egyre nagyobb és szervezettebb csoportosulás minta értékű abban, hogyan épül, fejlődik ki egy szervezet, egy mozgalom. Kell egy csoport, egy ember, egy hely, valami újszerű, vagy talán még inkább húsba vágó téma. Ez persze nagyon leegyszerűsített.
Azt hiszem az SDG is valahogy így alakult annak idején. Legalábbis így képzelem el. Ott talán nem volt egy ennyire központi figura, bár Töltéssy Zoltán volt mindenki szerint a mozgatórugója a történetnek. Ő viszont azt hiszem nem annyira az volt, aki beszélt, hanem aki szervezett és lelkesített, akiknek víziója volt, s látta a nem csak a problémákat, hanem a lehetőségeket is.
Most úgy érzem, hogy máshonnan közelítünk. Van csoport, hely annyira nincs, egy nagyon markáns, újat hozó figura vagy eszme sincs egyelőre. Van azonban múlt, hagyomány, keretek, személyes kötődések, remények, vágyak, imádságok. Lehet-e visszafele építkezni? A teológián beszélgettünk a készülő új gyülekezeti rendtartás kapcsán arról, hogy vajon megújulás nélkül be lehet-e vezetni egy új liturgiát? Felcserélhető a sorrend? Reménység van arra, hogy tud megújító hatással lenni a gyülekezetekre.
Istenben bízva reménységünk lehet arra is, hogy új tartalommal tölthető meg egy korábbi keret is, s az imádság és útkeresés eredményeképpen megszületik, megformálódik egy irány, megmozgató gondolat (eszem) és Isten lelke által megmozgató-ébresztgető személyek (karizmatikus vezetők, próféták).