A múlt héten az önismereti csoportban olyat játszottunk, hogy egy szimbolikus szentcsaládhoz képest kellett elhelyezkednünk a térben, kifejezve azt, hogyan érezzük magunkat velük kapcsolatban. Hogyan állunk a Krisztus-történettel, az Isten születésével?
A terem legtávolabbi sarkában találtam meg a helyem. Nem kerestem sokáig. Már a feladat ismertetésekor kigondoltam, hogy a babzsák fotelbe vetem magam hanyag, érdektelen formán. Éppen előtte nap fogalmaztam meg, hogy mennyire nem érint meg most ez az egész készülődés, karácsony várás.
Nem az Isten hagy hidegen, hanem ez az egész, amit karácsonynak nevezünk. Olyan erőltetettnek, üresnek tűnik ez az egész hűhó, amit köré applikálunk.
És még mindig nagyon távolinak érzem, pedig már nincs messze. A karácsonyi hétvégénk idén advent negyedik vasárnapján lesz. Erre jobban készülök, készülünk. Hívogatás, egyeztetések, újra végiggondolni mindent, vajon mi hiányzik még, elkészíteni a tervezett dolgokat, eszközöket.
Remélem, hogy ez a készülődés a karácsony-iszonyomon is enyhít. Az a közösség-élmény, amit remélek a hétvégétől előkészítheti a belső találkozás lehetőségét is.
S azt is tudom, hogy el kell engedni azokat a dolgokat, eseményeket is, amelyekre annyira készülünk. Nincs a kezünkben. Áldást, növekedést, találkozást csak Tőle várhatunk.
készülődés
Hozzászólások
Boobaa
2011. dec 26. 20:09
Idén igyekeztem
Idén igyekeztem a lehetőségekhez képest minél hamarabb leszakadni a mókuskerékről, és a karácsonnyal, a családdal, Isten országával foglalkozni. A családdal foglalkozás – úgy érzem – sikerül(t). Az Isten országával foglalkozás csak az ő különös kegyelmének köszönhetően sikerült: a 17-i szombatnak már reggel úgy mentem neki, hogy ebből a napból már csak Isten hozhat ki jót – s kihozott (még ha a végén a kocsi nem is hozott el hazáig). A karácsonnyal tulajdonképpen csak annyit foglalkoztam, hogy legyen az asztalon étel – s „természetesen” lett. Olyannyira, hogy még mindig ott figyel a fagyasztóban az alapanyag, amit 24-i vacsorának szántam.
„Te csak az Istennek országát keresd, …minden egyéb megadatik majd neked…” – mondja az ének.