Nehéz visszarázódni a múlt hét után a dolgokba. Tegnap (hétfő) neki is álltam, hogy valami hasznossal elfoglaljam magam ugyan, de mégis inkább csak bemelegítsek. Gyöngyi hozott a múlt héten két nagy kupac régi számlát, meg mindenféle tömböket. Azokat néztem ás és rendszereztem. Most már az "iroda" polcán sorakoznak.
Aztán be kellett látnom, hogy sok itt még a szervezni való a következő utazások előtt, nem beszélve arról, hogy végre már rendesen fel is kéne készülni. Eddig még csak igazgatókkal meg tanárokkal beszéltem egy áhítatot leszámítva. Viszont a jövő héttől, ha már messzebb megyek "ismeretlen" vidékre, akkor nem játszhatom azt, hogy majd egy hét múlva megint jövök és akkor majd már egy hittan órát is megtartok.
Szóval úgy tervezem, hogy ez a hét egy szervezős-felkészülős-irodai hét lesz.
Ma egyébként megtudtam, hogy Balla Péter mindenkit, a gyermekeit és a feleségét is magázta, kivéve Fónyad Dezső lányát, Ágnest, aki azt is elmesélte röpke telefonbeszélgetésünk alatt, hogy még mindig áll az a ház és padlás a monori parókián, ahol annak idején Soos Géza többször meghúzta magát üldözői elől.
irodai meló
