Hosszabb szünet után ismét Pesten, az "irodában". Érdekes ez az ifjúsági lelkészi munka, mert míg a többi lelkész karácsonykor szolgála a legtöbbet, én otthon pihentem. :)
Az új év első hónapja jórészben a Kontrasztkiállítással és pályázatírással fog telni. Remélem egy-két látogatás is belefér.
Ma meghallgattuk Zach Andersont, a FÉK program egyik munkatársát, aki tavaly Debrecenben és Nyíregyházán tartotta a Kontrasztkiállítás diákszemináriumait. Kb 40 ezer diáknak beszélt arról, hogy lehet máshogyan is gondolkodni a szexről, nem csak úgy, ahogyan azt nap mint nap halljuk a médiában. Ezt az előadást vesszük át tőle/tőlük. Persze mindenki egy kicsit a maga képére és hasonlatosságára formálja. Én leszek az első. Már jövő kedden a lónyay-s diákok elé állok. Izgalmas. Ma meghallgattuk, hogy ki milyen személyes történettel indítaná az egészet. Furcsa dolog, mikor az ember a magafajták előtt játszani magát, de végül is erről szól egy előadás.
Egyre jobban érzem, hogy a tartalom mellett mennyire fontos az előadás hogyanja. Az a helyzet, hogy eddig az SDG-ben inkább a szervezést kellett csinálnom, és azért is örültem meg a kontrasztos képzésnek, mert így foglalkoznom kell (és még segítenek is benne) azzal, hogy hogyan és mit is mondjak egy kisebb vagy nagyobb csapat diák előtt.
Nagyon jók voltak a tanácsok visszajelzések: mit kezdjek a kezeimmel, hogyan színezzem még a történetet, hogyan tudom fenntartani a figyelmet, hogyan készüljek.
Beszéltünk az energiákról is. Azt hiszem ilyenről a teológián nem esett szó. Persze egy istentisztelet, egy prédikáció más, mint egy előadás, de ott is fontos az, hogy át akarjam adni az üzenetet, hogy energiát közvetítsek, figyelmet tartsak fenn, hogy tulajdonképpen valamiféle kapcsolat szülessen a hallgatósággal.
A Lónyay mellett még a Baár-Madasban és Szentendrén fogok diákszemináriumokat tartani, és az innen érkező érdeklődő diákok csoportját vezetném un. kontraszt klubokban.
Imádkozzunk a diákokért és alkalmakért!
