Soós Géza (1912-1953). Már 13 éves korától kezdve vasárnapi iskolában tanított, l0 éven át. A jogi, lelkipásztori munka iránt érdeklődött fiatal korától kezdve. Amit az iskolában egyszer hallott, azt meg tudta jegyezni. Sokat olvasott. "Sub auspiciis gubernatoris" avatták jogi doktorrá. A kőbányai egyházi ifjúsági csoportból SDG kört alakított. A tettek keresztyénségét képviselte. Érzékeny volt a szociális problémák iránt (Augusta, Vekerle-telep) A SDG szövetségnek legáldozatosabb, legtevékenyebb vezetőjévé vált, evangelizált, előadásokat tartott, konferenciákat vezetett. Különösen a II. világháború idején mindenestől ő irányította a SDG munkáját nagy áttekintéssel, céltudatosan. Élete minden mozzanatában merészelt keresztyén lenni.
A miniszterelnökségen bírósági titkárként volt állásban, 1941. áprilisát követően a Külügyminisztériumban működött, svájci, svéd és finn ügyek referenseként, majd osztálytanácsosként. 1944. március 19-ét követően részt vett a magyar ellenállási mozgalomban, vállalva a menekültek és zsidók mentését, titkos tárgyalásokat. Közben az SDG-ben szolgált főtitkárként, ügyvezető alelnökként, majd 1940-46-ig elnökként. Felesége részletesen leírja a nagy próbák évét (1945), a további próbákat és csodákat, majd férjével együttes külföldre távozásukat. Lelkészi oklevelet szerzett Genfben, ahonnan 1951-ben az USA, s Montreal város egyetemén tanít, s még itt sem szűnik meg - mint egész életében - a szétszórtságban élő reformátusokat gondozni, hitüket, magyarságtudatukat erősíteni. Autóbaleset áldozata lett 41. életévében. Dobos Károly úgy emlékezik rá, mint akiben Töltéssy Zoltán folytatódott: Kettős mértékben Isten Szentlelke lángolt benne.
